Árpád

Hídlap

Több milliárd forint jut Esztergom és térségének fejlesztésére

17 milliárd forint jut Esztergom turizmusának fellendítésére, 10,5 milliárd gazdaságfejlesztésre, infrastruktúrára több száz millió forint, emellett megépülhet az Esztergomot az M1-es autópályával összekötő gyorsforgalmi út és jelentős fejlesztések történtek, illetve várhatóak az egészségügy, valamint a sport területén is.

Völner Pál fejlesztési biztos azt mondta: lendületesen fejlődik a térség, és ha továbbra sem kell a migránsokra költeni, folytatódhat is munka, az építkezés. Az elmúlt időszak beruházásairól és arról, milyen fejlesztésre számíthatnak az esztergomiak és a térségben élők, Völner Pállal beszélgettünk.

– Kezdjük talán az egészségüggyel, hiszen ez valamilyen formában mindenkit érint. A dorogi és az esztergomi kórház integrációja vegyes érzelmeket váltott ki a térségben élőkből. Volt, aki örült, de sokan nem tetszésüknek adtak hangot az összevonással kapcsolatban. Mi változott meg és milyenek a tapasztalatok az integráció óta?

– Első lépésként feltárták a hiányosságokat és megszüntették a szabálytalanságokat. Fény derült olyan korábbi műszaki hibákra is, melyeknek elhárítása folyamatos: a tetőszigetelés megvalósult, a betegszállító lift cseréje folyamatban, a korábbi gazdaságosnak vélt pellet fűtés folyamatos meghibásodásai miatt megvalósítottuk a távhőre való csatlakozás feltételeit. Az időjárási viszonyok javulása esetén megkezdődik az egyik terasz teljes körű felújítása. Ez mind állami vis maior támogatásból valósul meg.

– Néhány héttel ezelőtt számoltunk be arról, hogy a napi rutin- betegellátást szolgáló, több mint 10 éves ultrahangot lecserélték a dorogi intézményben, az év végi állami struktúratámogatás segítségével. Várható még nagyobb eszközfejlesztés?

– A napokban az esztergomi kórház endoszkópos laboratóriumában is új eszközöket vehettek át a dolgozók. A műszerfejlesztés állami forrásból, több mint 13 millió forintból valósult meg. Az endoszkópos laboratórium korszerű vágóberendezéssel, vérzéscsillapító argonplazma koagulátorral, új endoszkóppal és a vizsgálatokat komfortosabbá tevő eszközzel gazdagodott.

Mindemellett a térségben több egészségház, rendelő is megújul, néhány hete adtuk át például a táti orvosi rendelőt, ahol 32 millió forintból korszerűsítették az épületet és új eszközök beszerzésére is lehetőség nyílt. Hasonló beruházás valósul meg Csolnokon, Mogyorósbányán, Tardoson, Pilismaróton, Dömösön, Nagysápon, Máriahalmon és Leányváron is.

– A gazdaságot érintő fejlesztések is jelentősek a térségben. Melyeket emelné ki?

– Csaknem 10,5 milliárd forint támogatás érkezett gazdaságfejlesztésre a térségbe, rengeteg kis- és középvállalkozás tud ezek segítségével tovább erősödni. Vidékfejlesztési célra mintegy 1,5 milliárd forint érkezett a térségbe. Érdemes emellett megemlíteni a nyergesújfalui Zoltek 30 milliárd forintos beruházását is, amely szintén nagyban hozzájárul a térség gazdaságának fejlődéséhez, akárcsak a lábatlanon épülő papírgyár, vagy az egész Kárpát-medencében jól ismert Gyermelyi tésztagyár, amely nemrég 8 milliárdos fejlesztést valósított meg.

– Szinte nincs olyan nap, amikor ne botolnánk bele valamilyen útfelújításba a térségben. Bár a munkálatok alatt több helyen bosszúságot okoznak a lezárások, a végeredményt mindenki várja már. Melyek a nagyobb projektek a környéken?

– Csak belügyminisztériumi forrásból több mint 120 millió forint érkezett belterületi utak és járdák felújítására. Ezek mellett több nagyobb út is megújul: a Tokod-Tát közötti szakaszt több mint 246 millió forintból fejlesztik, Dorogon 56 millió, Nyergesújfalun 122 millió, Gyermelyen 303 millió forint áll rendelkezésre, erre a célra.

Ezek mellett pedig minden térségben élő örül annak, hogy hamarosan megépül az R11-es, azaz az Esztergomot az M1-es autópályával összekötő gyorsforgalmi út. Mindenhol kevesebb lesz a tehergépjármű, így könnyebben lehet majd közlekedni a térségben, az ilyen jellegű forgalom csökkenésével pedig csendesebbek is lesznek a települések, ráadásul az utak is sokkal kevésbé fognak rongálódni. És persze a személyautós forgalom is gyorsabbá válik majd az új útnak köszönhetően, egyúttal a gazdaság további fejlődését, erősödését is nagyban segíti majd az új út. Mindezek mellett nem szabad megfeledkezni a Budapest-Esztergom vasútvonal villamosításáról sem: hétfőtől már az elektromos Flirt-vonatok járnak majd, májustól pedig új menetrend is lesz, jelentősen rövidebb menetidővel.

– A Dunakanyar fejlesztéséről szóló kormányhatározat alapján kifejezetten a város turizmusának fejlesztésére több mint 17 milliárd forint jut hazai forrásból. Milyen nagyobb beruházásokra jut pénz ebből az összegből?

– Egyházturisztikai fejlesztésre, Esztergom egyházi értékeinek bemutatására turisztikai attrakciófejlesztéssel 2 milliárd forint jut. 5 milliárd forintból teljesen megújul a Szt. István fürdő. Esztergom városképének turisztikai szempontú fejlesztésére 10 milliárd forintot kapott a város. Számos olyan beruházásról lehetne még beszámolni, amelyek gyakorlatilag közvetlenül érintik Esztergomot. Ilyen például a dobogókői sípálya fejlesztése, az erdei kerékpáros infrastruktúra és szolgáltatás fejlesztése a Pilis-Visegrádi-hegység és a Budai-hegység területén.
Fontos megemlíteni a „Zöld séta” programot Esztergomban, amelyre 550 millió forintot kapott a város.

– Ez még csak Esztergom volt. Mi a helyzet a térséggel? Melyek azok a nagyobb projektek, amiket kiemelne?

– Nehéz néhányat felsorolni a számos beruházás közül, szerencsére lehet miből választani. Szintén másfél milliárd forint jut a bajnai Sándor-Metternich-kastély felújítására, szintén a nemzeti kastély- és várprogram keretében. A fejlesztések révén a kulturális örökségvédelem jegyében egyrészt sor kerül az épületek részbeni rekonstrukciójára és állagmegóvására, másrészt pedig olyan turisztikai funkciók kerülnek kialakításra, amelyek hozzájárulnak a község és a térség turizmusának fejlesztéséhez és a látogatottság növeléséhez.

A Kerektavi Természetházat is kiemelném, ahol többek között rendezvény és kiállítási helyszínt alakítanak ki, amelyek 50-200 fős beltéri, illetve 150-500 fős szabadtéri rendezvények megvalósítását teszi majd lehetővé. Ez a beruházás 190 millió forintból valósul meg.

Fontos megemlíteni még a Dömös határában található Rám-szakadéknál épülő új fogadóépületet, az Országos Kéktúra mentén, Dorog és Tokod között található Nagy-Gete-hegyen egy 15-16 méter magas kilátó építése van tervben és nyolc forrás is megújul.

– Dömösről is egyre több hírt adunk, csütörtökön bejelentették, hogy újra át lehet kelni hajóval a Dunán, mindössze 10 perc alatt, korábban pedig látogatóközpont megépítéséről szólt a sajtó.

– A tervek szerint a 2019-ben átadásra kerülő komplexum a térség legmeghatározóbb ökoturisztikai látványossága lesz. A beruházás hiánypótló, mert a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén még nincs a látogatók fogadására és a természeti értékek bemutatására alkalmas magas színvonalú, interaktív és innovatív elemekkel bíró, nemzetközi jelentőségű létesítmény, ami egyúttal a természetvédelmi és ökoturosztikai tudásközpont szerepét is betöltené.

A dömösi mellett említhetjük a Gerecse Natúrpark Bajótra tervezett látogatóközpontját is, amely egy 370 négyzetméter nagyságú épületegyüttes és 166 négyzetméter alapterületű fedett-nyitott tér lesz Péliföldszentkereszten, a Szalézi rend barokk kegytemploma és rendháza közvetlen közelében.

De ide sorolhatjuk a Dunamente Ökoturisztikai Látogatóközpontot Lábatlanon, amely a település és környékének természeti értékeit mutatja be, és emellett lehetőséget teremt csoportok fogadására is.

– Számos természeti értékkel rendelkezik a térség. A sok beruházás, gazdaságfejlesztés mellett hogyan próbálják megőrizni ezeket az értékeket?

– Összesen 585 millió forintos programot indított Komárom-Esztergom megyében a Duna-Ipoly Nemzeti Park a táti szigetek vizes élőhelyeinek helyreállítására, valamint a Gerecse, a Pilis és a Vértes denevérkolóniáinak védelme érdekében. A Duna táti szigetein egy mesterséges tavat alakítanak ki, a halak és a kétéltűek zavartalan szaporodása érdekében, valamint az idegenhonos, agresszíven terjedő fafajok helyére őshonos növényeket telepítenek. A Gerecse, a Pilis és a Vértes hegységben 19 barlang és 5 mesterséges üreg bejáratának részleges lezárásával biztosítják a természetvédelmi szempontból jelentős denevérkolóniák telelő- és szaporodóhelyeit.

– Szinte lehetetlen mindent felsorolni, de nem beszéltünk még a sportról, a kerékpáros fejlesztésekről. Egyre több túra és sportkerékpáros látogatja meg a térséget, de sokszor egész családokat, kicsi gyerekeket is látok tekerni. Nekik hogyan próbálnak segíteni abban, hogy ne az út szélén kelljen kerékpározniuk?

– A kerékpárutaknak akkor van értelme, ha hálózatot alkotnak. A Területi Operatív Programban kiírt pályázat részeként valósul meg a Kesztölc-Dorog kerékpárút, 60 millió forintból. Esztergom 350 millió forintot kapott arra, hogy a Palatinus tótól a Mária-Valéria hídig kiépítse a kerékpárutat. 120 millió forintból a belváros és ipari park között is épül egy bicikliút, ez elsősorban a munkába járók közlekedését könnyíti majd meg. Tervben van az EuroVelo 6 nemzetközi kerékpáros hálózat Rajka-Dömös szakaszának a fejlesztése. Pár hónapja adtuk át az Etyek-Tarján bicikliutat, amelynek tovább gondolása a Tarján-Esztergom kerékpárút lehet.

Az építések mellett fontos a szolgáltatásokat is fejleszteni, pályázati forrásból 930 ezer euro támogatással nyílt lehetőség arra, hogy Esztergom és Párkány közös kerékpárkölcsönző rendszert alakítson ki.

Összességében azt hiszem, elmondható, hogy óriási ütemben fejlődik a térség. Ha a jövőben sem kell a migráció miatti problémákra, illetve a bevándorlókra költenie az országnak, akkor ez folytatódhat is.

  • A jéghideg Dunába ugranak Nagymaroson

    2019. január 1-jén, 11 órakor a nagymarosi strand területén évbúcsúztató és újév köszöntő csobbanást tartanak a Dunában. Az esemény a Nagymarosi Önkormányzat támogatásával, orvosi felügyelet mellett zajlik és az eseményen mindenki a saját felelősségére vehet részt.

    Hídlap
  • Megszűnik a Takarék Letkésen

    December 14-től már csak a nagymarosi kirendeltségen vehetik igénybe a letkésiek a Centrál Takarék Szövetkezet szolgáltatásait. A letkési ugyanis megszűnik, az ügyeket a hozzá legközelebb eső településen intézhetik majd.

    Hídlap