Előd

Hídlap

Erős Gábor: az Esztergomot nem ismerő jegyző nem biztos, hogy jó döntéseket tud hozni a városról

Bár sokkal több fejlesztés valósult meg ebben a ciklusban Esztergomban, mint a korábbi években, évtizedekben, mégis rengeteg probléma észlelhető a városban, mondta lapunknak Erős Gábor. Annak apropóján kérdeztük a politikust, hogy a legutóbbi testületi ülésen kifejtette: nem működik megfelelően az esztergomi polgármesteri hivatal, eltitkolnak információkat az önkormányzati képviselők elől, csúsznak a beruházások. Mint mondta: a hivatal működéséért a jegyző a felelős, tehát a hibát is valahol körülötte kell keresni. A helyi Fidesz frakció vezetőjével beszélgettünk.

– A testületi ülésen úgy fogalmazott, hogy a hivatal nem megfelelően működik. Hogyan látja, mi ennek az oka?

– Ennek nagyon egyszerű az egyik oka. Sajnos nagyon erős a hivatalban a bürokrácia. Rengeteg aláírás kell egy előterjesztéshez és ahhoz, hogy bármi elinduljon. Sokszor felesleges köröket futunk, amellyel rengeteg idő megy el.


– Tehát a sok aláírni való miatt működik rosszul a hivatal és ezért nem haladnak csak kis léptékben előre a beruházások?

– Egyrészt igen, ezért. Rengeteg az olyan dolog, amihez millió aláírás kell. Emellett pedig azért, és ez a szomorúbb indok, mert a testületi döntéseket valamiért nem hajtják végre. Megpróbálják újra visszavinni az ügyeket a képviselők elé, hátha majd így a testület mégis elfogadja azt, amit nem a többség akar, csak megpróbálják ráerőltetni. Ilyen huzavonákkal telnek el napok, hónapok. Az egyik ülésen meghozunk egy döntést a város érdekében, és rendszeres, hogy ha valaki más nem ért ezzel egyet, akkor azt újra behozza a testület elé átformázva, hátha azt majd elfogadjuk. Úgy gondolom, ha van egy testületi döntés, azt végre kell hajtani.

– Kit ért „más” alatt?

– Mindennek megvan a felelőse. Egy képviselő csak problémákat tud jelezni, egy képviselő kér, elmondja, hogy mit szeretne megvalósítani a körzetben, a városban. Hiába születnek viszont döntések ezekkel a felvetésekkel kapcsolatban, valamiért nem hajtják őket végre. Én személy szerint a hivatali dolgozókra egy rossz szót sem tudok mondani, ami energiát csak lehet, ők belefektetnek a feladataikba. Sokszor azt látom, hogy hiába dolgozik egy ügyintéző, egy hivatali dolgozó tisztességgel, becsülettel, az elvégzett munka valakinek mégsem megfelelő, egy tollvonással áthúzzák és újat íratnak vele ahelyett, hogy először egy valóban hozzáértő szakbizottságnál megtörténne a javaslat véleményezése. Többször előfordult már az is, hogy megszületett egy döntés valamelyik bizottságban, viszont mégsem fogadták el, mert a jegyző úr azt mondja, hogy „ezt így nem lehet”. Szerintem néha összetéveszti azt, hogy ő mint jegyző van itt és nem mint városmenedzsment tagja. Az „így nem lehet” helyett talán célszerűbb lenne olyan megoldási javaslatokat tenni, amelyek amellett, hogy technikailag megfelelőek, tükrözik az eredeti többségi akaratot is.

– A legtöbb előrelépéshez testületi döntés szükséges, viszont többször kifejtette már valamennyi képviselő, hogy nem értesülnek időben az előterjesztett anyagokról. Hogyan látja, mi lehet ennek oka? Lát némi szándékosságot benne vagy pusztán annak köszönhető, amit a beszélgetésünk elején is mondott, hogy nem működik megfelelően a hivatal?

– Vannak olyan kérdések, amelyeknél szerintem szándékosan nem kapjuk meg időben a szükséges információkat. A nagy többségnél viszont szerintem azért nem jutnak el hozzánk, mert hatalmas adatmennyiséget kell kezeli a hivatali dolgozóknak, ami képtelenség. Így csak kapkodnak, nem készülnek el időben az előterjesztések. Ahogyan az elején is kifejtettem, egyrészt a szigorú bürokrácia miatt. De emellett meg kell említeni a rossz munkaszervezést is, hiszen ez is hátráltatja a dolgozókat. Sokszor este 9 órakor kapjuk meg az előterjesztéseket, amelyekről másnap reggel 9-kor döntenünk kell. Ezt így nem lehet felelősségteljesen csinálni. Nem véletlenül él a szabály, hogy ülések előtt két nappal meg kell kapnunk az anyagokat, hiszen csak így van lehetőség arra, hogy alaposan átnézzük és megfontoljuk.

– Mi lenne a megoldás ezekre a problémákra?

– Nagyon egyértelmű a válasz erre. A hivatal működéséért a jegyző a felelős.

– Tehát jegyzőváltásra lenne szükség?

– Nem a jegyző úr személyével van problémám, hanem azzal az elvvel nem értek egyet, ahogy a hivatalt működteti. Esztergom egy speciális város – gyönyörűek az adottságai, páratlan a történelme, de sok vihart élt meg az elmúlt évtizedekben. Szerintem egy idegenből idejött jegyző, akinek soha semmi köze nem volt a városhoz, nem ismeri a múltját, nem tudja az összefüggéseket, nem tudja átlátni ezt a helyzetet. Eleve nem biztos, hogy így megfelelő döntéseket tud hozni, az pedig még veszélyesebbé teszi a helyzetet, hogy a helyi, a várost alaposan, mélyrehatóan ismerő képviselőket igyekszik felülbírálni. A hivatalban a polgármester körül egyébként is nagyon sok olyan ember van, aki nem idevaló, akinek semmi kötődése nincs a térséghez. Részben emiatt a problémákat sem látják át.

– A Jobbik szerdán kiadott egy közleményt, amelyben kiragadták a testületi ülésen elhangzott egyik mondatát: „Elég volt. 2018-at írunk, négy éve vagyunk hivatalban, érdemben semmi olyat nem tudunk felmutatni, amire azt tudom mondani, hogy látványos lenne és elfogadható.”

– Ezalatt azt értettem, hogy egy igazi nagy beruházás sem történt annak ellenére, hogy lehetőség lett is volna rá. Viszont az elmondható, hogy ha végignézzük az elmúlt 10-12 évet, akkor ebben az elmúlt négy évben annyi minden történt, mint még soha. Csak, hogy néhány példát említsek: több mint 50 utca újult meg Esztergomban, a játszóterek, az óvodák megszépültek, korszerűbbé váltak, műfüves focipályák létesültek a város iskoláiban, a Dobóban a teljes sportudvart korszerűsítették. Megújultak a buszmegállók, a lépcsők, rengeteg program indult el a városban, a díszkivilágítást megjavítottuk, gyalogátkelőhelyek létesültek, elkezdődtek a műemlékeknek, szobroknak a felújításai, köztereken street work out parkok létesültek. Tehát sokkal eredményesebbek voltunk, mint az elődeink, de ha nincsenek szükségtelen akadályok, akkor még több előrelépés történhetett volna.

– Hol tartanak például a nagyobb beruházások, mint a zöld séta program, a piac fejlesztése vagy épp a könyvtár költözése?

– A zöld séta programnál helyváltoztatásra volt szükség, hiszen a sziget legfrekventáltabb helyén lett volna, ahol a program megvalósul, és ezt áthelyeztük egy újabb helyre. A belváros szívében ennél egy nagyobb volumenű beruházást szeretnénk majd megvalósítani. A piacnál a képviselők azt mondták, hogy meg kell vásárolni a területen lévő ingatlanokat, mert úgy gyorsabb. A hivatalban viszont egyesek azt szerették volna, hogy sajátítsuk ki a telket, viszont ez jóval hosszabb folyamat. Ezzel is hónapok teltek el, mire végre döntés született. Ugyanez a helyzet a könyvtárral is. Behozták egy utolsó utáni pillanatban az előterjesztést, hogy legyen a Balassa iskolában. Kényszerhelyzetben voltunk, szorított bennünket az idő, így megszavaztuk. Később kiderült, hogy nagyon sok minden akkor el lett előlünk titkolva. Kiderült, hogy hány száz millió forintba kerülne az épület csak statikailag, kiderült, hogy másfél milliárd forintból lehetne az épületet alkalmassá tenni könyvtárnak. Tehát számtalanszor nem kapunk teljes képet ahhoz, hogy felelősségteljesen tudjunk döntést hozni. Így nem lehet a város érdekében hatékonyan dolgozni.