Orsolya

Hídlap

Eldőlt: Esztergomban lesz a közigazgatási felsőbíróság székhelye

A jelenlegi tervek szerint 2020. január 1-től megkezdhetik működésüket Magyarországon a közigazgatási bíróságok az új szervezeti keretek között – közölte Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatón.

Gulyás Gergely kifejtette: a vonatkozó törvény koncepcióját a kormány elfogadta, a törvényjavaslatot október végéig terjeszti be az igazságügyi tárca, s azt várhatóan még az őszi ülésszakban elfogadja az Országgyűlés.

A miniszter ismertetése szerint a bírói jogállás a jövőben is egységes marad, bizonyos sajátosságok érvényesülnek majd. Minden olyan bírót, aki most közigazgatási ügyszakban ítélkezik, kérelmére automatikusan át kell venni az új szervezethez, erre a törvény konkrét garanciákat tartalmaz majd – jelezte.

A közigazgatási felsőbíróság székhelye Esztergomban lesz, nyolc városban regionális hatás- és illetékességi körrel bíró közigazgatási törvényszékeket állítanak majd fel – mondta Gulyás Gergely.

Hozzátette: a közigazgatási bíráskodás külső igazgatása az igazságügyi miniszterhez tartozik majd.
A tárcavezető kiemelte: egy történelmi tradíció helyreállításáról van szó, 1949-ig, amíg a kommunisták fel nem számolták, Magyarországon volt önálló, szervezetileg elkülönült közigazgatási bíráskodás. Ez a kormány álláspontja szerint hatékonyabb és gyorsabb bírósági ügyintézést és ügyelbírálást tesz majd lehetővé – mutatott rá.

Megjegyezte: ma Európában számtalan helyen működik ilyen modell.
Gulyás Gergely kitért arra is: ezzel párhuzamosan közigazgatási reformot is megvalósítanak, szeretnék egyszerűsíteni a területi közigazgatásban az egyes eljárásokat, és a hatásköröket is normalizálni. Ma a területi közigazgatás még trófea-vizsgálattal is hatósági hatáskörben foglalkozik.
Fő szabály alapján a területi közigazgatási döntés ellen, bírósághoz lehet majd fordulni, ahol viszont kétfokú jogorvoslat áll majd rendelkezésre.

A miniszter beszámolt arról is, hogy a hajléktalan-ellátást segítő tartalékalap létrehozásáról döntött a kormány 300 millió forintos kerettel. Gulyás Gergely tájékoztatása szerint ez a pluszforrás a Belügyminisztérium számára áll rendelkezésre, és lehetőséget biztosít olyan helyek kialakítására, ahol köztisztasági feladatokat lehet elvégezni az éjjeli melegedőre való szállítás előtt. Mint mondta, szeretnék, ha a méltatlan és a hajlék nélkül élő emberek méltóságát is sértő helyzetek megszűnnének, amelyek ma Budapesten számtalan közterületen és aluljáróban tapasztalhatóak.

Emlékeztetett arra, hogy október 15-én lép hatályba a közterületen életvételszerű lakhatást jogellenessé nyilvánító rendelkezés.

Megjegyezte: jelenleg több férőhely áll rendelkezésre az ellátásban, mint ahány hajléktalan van; a kormány 700 ezer forintot költ egy hajléktalan ellátására évente.

Kitért arra is, hogy a vonatkozó szabálysértési tényállás alkalmazása csak akkor válik szükségessé, ha egy hajléktalan a rendőrségi felszólításra sem reagál, és továbbra is életvitelszerűen közterületen tartózkodik, lakik.

Forrás: MTI
Fotó: Völner Pál Facebook