Zsófia

Hídlap

Rádióműsorban mesélt a Magyar K2 Expedícióról Suhajda Szilárd

Balázsék, vagyis Magyarország legnépszerűbb rádiós műsorának vendége volt Suhajda Szilárd hegymászó, aki első magyarként jutott fel az ázsiai Karakorum hegységben található, 8611 méter magas K2 csúcsra. Az interjúban a megpróbáltatásokról és arról is mesélt, hogy a sikeres csúcstámadásnak köszönhetően más emberré vált.

-A tanárból lett profi hegymászó… – ezekkel a szavakkal mutatta be a hallgatóknak Sebestyén Balázs Suhajda Szilárdot, a volt esztergomi főiskolást, aki Klein Dáviddal közösen a Magyar K2 Expedíció tagjaként vették célba a Föld második legmagasabb és egyben talán legnehezebb “nyolcezresét”. A Pakisztán területén található hegycsúcson korábban még nem járt magyar hegymászó, egészen 2019.július 25-ig, amikor Szilárd felért a legmagasabb pontra (Társa, Klein Dávid egészségügyi problémák miatt nem folytathatta tovább a csúcstámadást).

Sebestyén Balázs elsőként arról kérdezte a hegymászót, hogy a hegyen van-e arra idő, hogy megálljon az ember és felfogja, hogy milyen hatalmas tettet vitt véghez?

Suhajda Szilárd erre azt válaszolta, hogy az egész expedíció számtalan élményt rejt magában és leginkább egy zarándokúthoz tudja hasonlítani. Ugyanakkor a csúcson nem úgy élte meg a pillanatot, ahogy a mászás többi részét, hiszen lelassult a mozgása és a gondolkodása is. Emiatt ő is csak utólag fogta fel, hogy mi is történt.

-Nem csak számokról és sportteljesítményről van szó. Az ember teljesen másként tér vissza az életbe egy ilyen túra után. Egyrészt itt nem lehet megjátszani magunkat, hiszen nagyon lecsupaszodunk és tíz körömmel kapaszkodunk az életbe. A csúcs valójában csak a félút, hiszen onnan le is kell jutni – mondta.

A hegymászó űrhajós hasonlattal élve megjegyezte, hogy az alaptábor olyan volt, mint Houston, Klein Dávid hangja pedig az élethez és a valósághoz fűződő kapcsolatot jelentette. A K2 tetején álomszerű állapotba került, társa a rádióbeszélgetésekben támogatta őt: utólag érdekes információkat szűrt ki ezekből a felvételekből. Példának említette azt, amikor arról tájékoztatta Dávidot, hogy már karnyújtásnyira van a csúcs és két óra múlva fent lesz.

-Kiderült, hogy a valóságban még ötórányira voltam onnan és a sebességem 34 vertikális méter/órára esett vissza – fogalmazott.

A legmagasabb ponthoz közelítve erős szél fújt, az utolsó ötven méteres szakasz előtt újra beszélgettek és akkor meg is jegyezte, hogy a felhők miatt nem fog semmit látni. Aztán szépen kitisztult az ég. Ugyanakkor Szilárd azt is kifejtette, hogy ilyen magasan az emberi szervezet működése jelentősen megváltozik: minden egyes lépést néhány lélegzetvételnyi szünet követ. Többször előfordult, hogy álló helyzetben a térdére hajtotta a fejét és elaludt. Emiatt rendkívül ott kell lenni fejben, hiszen sokszor egyszerű okok járulnak hozzá a tragédiákhoz.

A hegymászó szerint egy sikeres expedíció alapjaiban változtatja meg az embert. Visszatérve a civilizációba újra alkalmazkodniuk kell a normális élethez és előfordul, hogy napokig nem találják a helyüket. Ugyanakkor a kalandok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a teljesen természetesnek vélt dolgokat is jobban megbecsüljék. Bár 2015-ben és 2016-ban nem sikerült elérni céljukat, harmadik próbálkozásra sikerült feljutnia a csúcsra.

-Nyilván Dávid hiányzott mellőlem a csúcsról, de rendkívül jó érzés volt, ahogy rádión keresztül támogatott. Még csak most kezdjük igazán megemészteni az élményeket és azt, hogy mekkora jelentősége van ennek – mondta.

A volt esztergomi főiskolás 15 kilogrammot fogyott le és saját elmondása szerint megrémült, amikor újra a tükörbe nézett. Nyolcezer méter felett nem lehet az elveszett kalóriát ugyanolyan mértékben pótolni, hiszen az emésztés is nehézkes és az étvágyuk sem az igazi.

A következő expedícióval kapcsolatban is kérdezték őt, majd megjegyezte: a Mount Everest palack nélküli magyar hegymászása még hiányzik, így logikus célként tekintenek a Föld legmagasabb csúcsára.

A műsort itt lehet meghallgatni.

(Fotók: Suhajda Szilárd Facebook oldala)

Advertisements