Miklós

Hídlap

Idegenhonos kaktuszfajra figyeltek fel Kesztölc térségében

Invazív kaktuszfaj terjed a Vértesben – ezzel a szalagcímmel jelent meg a közelmúltban egy cikk az Index.hu-n, melyben azt írják: több négyzetmétert beborít a Coloradói fügekaktusz. A Pilisi Parkerdőtől megtudtuk, hogy Kesztölc térségében pedig egy másik, nem őshonos növényre, az ördögnyelvkaktusz néhány egyedére találtak rá a szakemberek.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának (DINPI) weboldalán jelent meg néhány hete egy közlemény, melynek lényege, hogy felelőtlenül cselekszünk, ha a megunt, télálló kaktuszainkat kiültetjük a természetbe. 2017-ben Klébert Antal természetvédelmi őr talált rá a Vértes egy meleg, dolomit-sziklagyeppel borított hegyoldalán egy néhány négyzetméteres területre, ahol minden bizonnyal emberi beavatkozás révén telepedett meg a fügekaktusz. Az irtást már akkor megkezdték, a növény viszont igazi túlélő, hiszen még idén is találtak olyan tövet, ami korábban elkerülte a figyelmüket.

Mint később kiderült, nem a Vértes az ország egyetlen, ilyen szempontból veszélyeztetett területe, hiszen az Index szerint a Pilisben is felbukkant néhány nem oda illő növény. A Pilisi Parkerdő Zrt.-től megtudtuk, hogy már felvették a kapcsolatot a nemzeti park terepi szakembereivel. Tőlük azt az információt kapták, hogy Kesztölc környékén néhány, szabadba kiültetett ördögnyelvkaktuszra bukkantak, de inváziós helyzetről jelenleg nincs szó.

Portálunknak azt is kifejtették, hogy az idegenhonos fajok egy új környezetben elpusztulhatnak, de sokszor beilleszkednek. Előfordul olyan is, hogy hirtelen tömegesen elszaporodnak, felborítják a meglévő ökológiai egyensúlyt és kiszorítják az őshonos növényeket. Talán ennek függvényében döntött úgy a Pilisi Parkerdő, hogy gazdálkodásába integrálja a természetvédelmi szempontokat. A rájuk bízott erdőkben elősegítik az őshonos fajok növekedését, az invazív növények ellen pedig küzdelmet folytatnak. Az utóbbi években ugyanis elszaporodott a rendkívül agresszíven terjedő bálványfa, valamint a selyemkóró és a japán keserűfű is számtalan feladatot ad nekik.

A szervezet úgy véli, hogy a hatékony és eredményes fellépéshez a civilikre is szükség van. Éppen ezért több csatornán keresztül próbálják eljuttatni a lakossághoz, valamint a magán- és a közterületek kezelőihez a védekezéssel kapcsolatos tudnivalókat.
„Így lehet likvidálni a fertőzési gócpontokat, ahonnan ezek a növények biológiai inváziót indíthatnának.” – írják a levélben.

Tehát a legfontosabb: a kertekben keletkezett zöldhulladék ne hordjuk ki az erdőbe, de arra is ügyelnünk kell, hogy idegenhonos növényeket és a megunt fajokat ne ültessük ki a természetbe. Még akkor sem, ha a jó szándék vezérel minket.

(Borítókép: dinpi.hu)

Advertisements