2,5 milliárdhoz juthat Esztergom – interjú

Pályázatok, beruházások, kormányzati és uniós támogatások, párkányi hulladék-feldolgozók, állatvédelem és bevándorlás – ezekről a témákról kérdeztük Völner Pál igazságügyi államtitkárt, térségünk országgyűlési képviselőjét.

Pályázatok, beruházások, kormányzati és uniós támogatások, párkányi hulladék-feldolgozók, állatvédelem és bevándorlás – ezekről a témákról kérdeztük Völner Pál igazságügyi államtitkárt, térségünk országgyűlési képviselőjét.

–  Az utóbbi időszakban számos fejlesztés indult el vagy valósult meg Esztergomban. Ezeknek többsége kormányzati, uniós támogatásoknak, pályázatoknak köszönhetően. Miniszteri biztosként többek között a Területi Operatív Programban is aktív szerepet vállal, amely rengeteg lehetőséget kínál még a térségben élőknek.

–  Esztergom és térsége komoly kedvezményezettje ezeknek a folyamatoknak. Már több eredményről számoltunk be: tudjuk, hogy a „zöld város” kialakításához több mint 500 millió forint áll rendelkezésre, 120 millió forintból megépíthetjük a belváros és az ipari park közötti kerékpárutat. Emellett azok a tervek, amelyek a piacot érintik, elképzeléseink szerint több mint 900 millió forint támogatásban részesülhetnek. A sportcsarnok, a Dobó iskola felújítására is szeretne pályázni a város. Próbálunk forrást teremteni a Montágh iskola egy részének felújításához, valamint a Gazdakör székházában egy inkubátorházat szeretnénk kialakítani. De sorolhatnánk tovább ezeket a lehetőségeket. Ilyenkor látszik, hogy megvan az a kompromisszumkészség, ami a pályázat kiírói, az igénybe vevők és az önkormányzat között szükségesek ahhoz, hogy sikeresek legyünk. Az idei évben a rendelkezésre álló valamennyi forrást szeretné a kormány kiosztani, hogy a következő 2-3 évben mindez megvalósulhasson. Esztergom, reményeim szerint összesen körülbelül 2,5 milliárd forinthoz jut majd közvetlenül, országgyűlési képviselőként ezért dolgozom.

–  A városban több helyen nagy erőkkel folynak a munkálatok jelenleg is, többek között a vasútállomásnál. Ez is egy hatalmas előrelépés lehet a város tömegközlekedésében.

–  Itt teljesen újjá kell építeni mindent ahhoz, hogy a csomópont gördülékenyen kiszolgálja a közlekedőket. Ezzel egy időben zajlik a vasútvonalnak a villamosítása is, hogy még modernebb, csendesebb, kényelmesebb vonatokkal lehessen majd közlekedni. Azt gondolom, hogy akkor dőlhetünk majd csak hátra, amikor egészen a rendőrségi csomópontig megépül az új út. Tudjuk, hogy a Baross Gábor utca Esztergom egyik legelhanyagoltabb utcája volt. Reméljük, hogy a fejlesztések után a legmodernebb lesz.

–  Esztergom és a térség lakosságának hangulatát az utóbbi pár hónapban meghatározta három Párkányba tervezett hulladék-feldolgozó üzem létesítése. Kettő megépítését közös összefogással sikerült megelőzni, most azonban egy harmadik gyár létrehozását kezdeményezték. A térségben lévő önkormányzatok, szervezetek és a megkérdezett lakosság többsége is a beruházás ellen tiltakozik. Ön hogyan áll ehhez a kérdéshez?

–  Két kísérlet már elbukott, én nagyon remélem, hogy ez a harmadik is ugyanígy fogja végezni! Nem kell, hogy Esztergom levegőjét egy párkányi égetőmű rontsa, szennyezze! Be vagyunk szorulva a Dunakanyarba, a hegyek közé, tehát ha itt szélcsend van, megreked a levegő. Akármilyen kibocsájtási értékei is vannak a gyárnak, biztos, hogy soknak fogjuk érezni. Én azt tanácsolom most is az önkormányzatnak és minden ezt ellenző erőnek, hogy ugyanilyen higgadtsággal, szakmaisággal, az engedélyezési eljárásba beavatkozva vívjuk meg ezt a harcot, ahogy az előző két esetben is tettük. Akkor a kormány részéről a Földművelésügyi Minisztérium avatkozott be, szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy ez most is így fog történni. Emellett a megfelelő szakértők is az önkormányzat rendelkezésére állnak, az előző két eset is bizonyítja, hogy hatékonyak voltunk.

–  Néhány napja robbant a hír, hogy Dömös látványosságaként ismert Zokni nevű gólya áramütés miatt elpusztult. A szakemberek szerint évente 170 ezer madár veszti életét a közepes feszültségű oszlopok, vezetékek miatt. Tudjuk, hogy nagy állatbarát, de emellett az állatvédelemért is komoly lépéseket tesz.

–  Szerencsére ez a történet a sajtó és az elkötelezett állatvédők nyomására megoldódni látszik. Úgy tudom, az E.ON soron kívül vállalta, hogy ezt a négy oszlopot modernizálni fogja. Meg lehetne nézni például, hogy ennek a szolgáltatónak mennyi az éves reklámköltsége. Szerintem a legjobb reklám az lenne, ha ezeket az oszlopokat máshol is rendbe tennék. Meg kell nézni, hogyan lehet bevonni az állatvédőket az ország különböző helyszínein, hol a legveszélyeztetettebbek a madarak és először azokat sorra venni. Más oldalról is elkötelezett vagyok ebben az ügyben. Az Igazságügyi Minisztérium államtitkáraként az állatvédőkkel intenzív kapcsolatot tartunk fent, hogy a szabályozási környezetet is megújítsuk – együttműködve persze a többi szaktárcával. Például szeretnénk az oktatásba bevinni, hogy a gyerekek elkötelezett állatbarátok, felelős állattartók legyenek. Meg kell vizsgálni, hogy a hatóságokkal hogyan tudunk együttműködni annak érdekében, hogy minél gyorsabban, szakszerűbben tudjanak ezekben az esetekben fellépni. És itt egy újabb terület, hogy hogyan tudjuk a szolgáltatókat – akik veszélyeztetik adott esetben az állatvilágot-, nagyobb aktivitásra késztetni azért, hogy minimalizáljuk ezeket a veszélyeket.

–  Ha a nemzetközi eseményeket nézzük, mit szól a manchesteri merénylethez? Az újabb terrortámadásban 22 haltak meg és 64-en sérültek meg.

–  Ez sajnos mindaddig így mehet, amíg a döntéshozók be nem látják, hogy ha két párhuzamos kultúra él egymás mellett, akkor nem lehet a fejüket homokba dugni, hanem annak megfelelően kell szabályokat megalkotni. Egyrészt le kell állítani azt a fajta bevándorlást, amely idegen kultúrákat akar meggyökereztetni Európában, be kell tartani azokat a szabályokat, amelyeket maga az unió is magáénak vall, tehát a schengeni határok védelmét. Fel kell ismerni azt, hogy ez nem csak terrorizmus, hanem közbiztonsági veszélyt is jelent, ami a bűnözés növekedésével is együtt jár. Gondoljunk a „no go zónákra” vagy épp a kölni, szilveszteri eseményekre, de az is látszik, hogy a terrorizmus, amióta ez az egész bevándorlási hullám újraindult, azóta ugrott meg. Gondoljunk a párizsi történésekre, ami szintén fiatalok és az európai kultúra elleni merénylet volt. A brüsszeli esetnél az utazóközönséget támadták meg, a nizzai és berlini eseményeknél teherautókkal hajtottak az ünneplő, illetve karácsnyi bevásárlást intéző tömegbe. Ez mind azt jelenti, hogy vannak olyan elemei ennek a mostani bevándorlási hullámnak, ennek az ideológiai egymásnak feszülésnek, amely el akarja pusztítani az európai kultúrát. Nem egy békés egymás mellett élésre törekszik. Ebben az ügyben nem az a járható út, hogy mindenben enged a jogrendszer.

Fotó: Véssey Endre

Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin

Szólj hozzá!

info@hidlap.hu

©  hidlap.hu — Minden jog fenntartva!