Új blog indul a Hídlapon!

Mindenki vidám, cuki fotókat posztol a Facebookra, de ön néha a haját tépi a gyerek mellett? Nincs ideje semmire? Amit eltervez, biztos, hogy nem úgy alakul? Ismerősek ezek a helyzetek? Új blog indul a Hídlapon, amely elsősorban a gyereknevelésről, a félelmekről, az örömkönnyekről, a testvérharcról, a kicsik melletti házaséletről és a mindennapi nehézségekről, vidámságokról szól.

Mindenki vidám, cuki fotókat posztol a Facebookra, de ön néha a haját tépi a gyerek mellett? Nincs ideje semmire? Amit eltervez, biztos, hogy nem úgy alakul? Ismerősek ezek a helyzetek? Új blog indul a Hídlapon, amely elsősorban a gyereknevelésről, a félelmekről, az örömkönnyekről, a testvérharcról, a kicsik melletti házaséletről és a mindennapi nehézségekről, vidámságokról szól.

Dió egy kétgyermekes családanya, egy hároméves kislány és egy egyéves kisfiú édesanyja. Néhány hónappal ezelőtt elkezdte saját történeteit összeszedni, begépelni azért, hogy könyv formájában meg is jelenjen. A történetek megragadták szerkesztőségünket, így megkértük, hogy vezessen a Hídlapon egy blogot, ahogy ő fogalmaz: hátha valaki pont akkor, pont azzal a problémával szembesül, mikor olvassa – olvasná a még meg nem jelent könyvemet -, és talán segíthetnék neki, akár egy képzeletbeli vállsimogatással.

Egy kis ízelítő a blogból:

„Emlékszem, ahogy elképzeltem, hogy milyen jó lesz majd nyáron terhesnek lenni, mikor fel lehet venni a szebbnél szebb kismama ruhákat, amikor mindenki megcsodálhatja a gömbölyű pocakomat, amikor a strandon fel lehet venni a gyönyörű kismama fürdőruhát. Ehhez képest mi volt? Állandóan úgy izzadtam, mint egy ló. A melleim alatt mindig tenyérnyi izzadságfoltok tündököltek, nem győztem takargatni magam, a lábaim bedagadtak, vizesedtek, rosszul voltam a melegtől, a széltől, és emellé még jöttek ugye a megjegyzések, szóval a korábban gondosan megszőtt álom elég hamar kipukkadt, és rá kellett jönnöm, se a terhességgel, se a szüléssel kapcsolatban nem szabad vizionálni, mert az az esetek legkisebb százalékában jön csak be.”

„A kettejük kapcsolatának a szabályozása, keretek között tartása se volt egyértelmű számomra. Megszületett Kornél, elkezdett fókamászásban közlekedni a lakásban, és általában azokat a játékokat veszi célba, amikkel Polli játszik, Polli meg visít, hogy: Jaj, anya, Kornél tönkreteszi, amit én építettem! Eddig, mint rutintalan kétgyerekes anyuka azt mondtam, “Kicsikém, Kornél még kicsi, nem tudja, hogy nem szabad szétrombolni a tornyodat, meg kell neki tanítani, és akkor majd vigyázni fog rá.” És ennyi volt. De aztán belegondoltam, mikor láttam Pollin, hogy nem tud ezzel mit kezdeni. Kit izgat, hogy kicsi? – fordulhat meg Polli fejében.”

Hétfő este (08.07.) jövünk az első bejegyzéssel!

Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin

Szólj hozzá!

info@hidlap.hu

©  hidlap.hu — Minden jog fenntartva!