A terhességgel és a szüléssel kapcsolatban nem szabad vizionálni

Akinek legalább két gyereke van, az tudja, hogy csak az első terhesség olyan, amilyenről álmodik, amit elképzel magának, sajnos, a többire egyszerűen nem jut idő. Amikor terhes lettem Kornéllal, a második gyermekemmel egy állandó lelkiismeret furdalási spirálba kerültem, amiből talán a mai napig nem tudok kikecmeregni.

Akinek legalább két gyereke van, az tudja, hogy csak az első terhesség olyan, amilyenről álmodik, amit elképzel magának, sajnos, a többire egyszerűen nem jut idő. Amikor terhes lettem Kornéllal, a második gyermekemmel, egy állandó lelkiismeret furdalási spirálba kerültem, amiből talán a mai napig nem tudok kikecmeregni.

Amíg Pollival voltam terhes, minden hónapban, á, mit hónapban, minden héten tudtam, hogy most a keze, füle, szeme, körme nő, mije fejlődik, miket hall, miket érez, talán túl sok időt is fordítottam az egész terhességemre, és ezért volt nagy a kontraszt.

Amikor Kornéllal teherbe estem, Polli 1,5 éves volt. Izgett-mozgott, csomót programoztunk. Jártunk baba-mama bulikba, tornaórára, angolra, táncra, minden félére, és csak azt vettem észre, hogy Úrsiten, már 6 hónapos terhes vagyok. A konkrét heteket se tudtam, hogy épp melyikben vagyok, és sokszor csak onnan emlékeztem rá, hogy terhes vagyok, hogy állandóan mosdóba kellett járnom, és mindenki megbámulta az indokolatlanul nagy pocakomat. És persze jöttek a nagyon okos és hozzáértő megjegyzések: „Jesszus, mindjárt szülni fogsz”, „Á, már nagyon lent van a hasad, tuti pár nap múlva már négyen lesztek”….

Ezek már viszonylag korán elkezdődtek, kb. a 7. hónaptól, amikor már tényleg úgy néztem ki, mint aki azonnal megszül. Borzasztó volt. Amellett, hogy állandó lelkiismeret furdalásom volt, hisz’ nemhogy várandós naplót nem tudtam vezetni, de mondom, a konkrét heteket nem tudtam megmondani, hogy épp hol tartok, és emellé jöttek a megjegyzések a pocak méretemre vonatkozóan. Azt éreztem, hogy elveszik tőlem a terhesség örömét, hogy mentegetőznöm kell a méreteim miatt, holott nekem aztán tényleg nem sok közöm volt hozzá. Nem ettem gyors kajákat, nem ettem sok csokit, vagy más édességet, ellenben egész nap rohangáltam a kis másfél évesem után, szóval elég fitt kismama voltam, és ennek ellenére úgy néztem ki, mint egy bálna.

Azt éreztem, hogy lehet, ez az utolsó terhességem, és nem használhatom ki minden percét, mert nem szerettem már kimenni az utcára, mert tényleg mindenki megjegyezte, hogy „Jé, ikreket vár?” És hasonlóak. Aztán a végén rászoktam arra, hogy mindig igennel válaszoltam. Ikreket vár, kismama? Igen, hárman vannak. Nemsokára szül, kismama? Igen, tegnapra voltam kiírva – ekkor még bő egy hónapom volt hátra…

Így visszagondolva, ez egy baromság volt, le kellett volna tojni, hogy ki mit mond. Sajnos, hajlamosak vagyunk arra, hogy zsigerből megjegyzéseket tegyünk, nem bántó szándékkal, egyszerűen csak kiszalad a szánkon. Az én esetemben valóban a rácsodálkozás indokolta a – számomra – kéretlen megjegyzéseket.

Emellé még társult a nyári terhesség “öröme”, ami azért vicces, mert világ életemben nyári terhességet szerettem volna. Na, most megkaptam. Emlékszem, ahogy elképzeltem, hogy milyen jó lesz majd nyáron terhesnek lenni, mikor fel lehet venni a szebbnél szebb kismama ruhákat, amikor mindenki megcsodálhatja a gömbölyű pocakomat, amikor a strandon fel lehet venni a gyönyörű kismama fürdőruhát.

Ehhez képest mi volt? Állandóan úgy izzadtam, mint egy ló. A melleim alatt mindig tenyérnyi izzadságfoltok tündököltek, nem győztem takargatni magam, a lábaim bedagadtak, vizesedtek, rosszul voltam a melegtől, a széltől, és emellé még jöttek ugye a megjegyzések. Szóval a korábban gondosan megszőtt álom elég hamar kipukkadt, és rá kellett jönnöm, se a terhességgel, se a szüléssel kapcsolatban nem szabad vizionálni, mert az az esetek legkisebb százalékában jön csak be.

Aki lemaradt az előző részekről

Első rész

Második rész

A fotó illusztráció, forrás: My Babyhug

Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin

Szólj hozzá!

info@hidlap.hu

©  hidlap.hu — Minden jog fenntartva!