Egy dolog – Dió blog 22. rész

Sokszor rosszul vagyok magamtól, és nem szeretnék olyan anyuka lenni, aki belesüpped az anyuka létbe és elveszíti női mivoltát, hiszen gondolnunk kell a csodás hímekre, akik a nap végén fáradtan hazaérnek a munkából, és biztos nem egy zombit szeretnének látni.

Minden nőnek megvan az az egy dolga, ami nélkül nem lép ki az utcára. Legyen az a kedvenc illatunk magunkra fújása, a szem kisminkelése vagy csak ceruzával kihúzása, vagy egy kis rúzs felrakása, a szemöldök megigazítása, vagy hajunk lófarokba fogása – volt egy osztálytársam, aki mind a 4 év alatt csakis és kizárólag lófarokban hordta a haját, soha semmilyen más frizkót nem viselt -, de még sorolhatnám. Ismerek nőket, akik ha csak tehetik magas sarkúban járnak, de olyat is, akik csak tornacipőben, olyat, aki nem megy ki az utcára szempillaspirál nélkül, és olyat, aki valamilyen hajdíszt nem rak a hajába.

Nekem is megvan a “csak egy dolgom”, ami nélkül csak nagyon ritkán megyek ki az utcára, és ez a smink. Nem nagyon, csak egy kis alapozó, egy kis pirosító, ha időm engedi, akkor egy kis szemceruza, de ezek nélkül szinte soha. Mikor reggel belenézek a tükörbe a következőt látom:

Karikás szem, összenőtt szemöldök, apróbb bőrhibák, kócos és a kelleténél ápolatlanabb haj, gyűrött és sajnos egyre ráncosabb arc. Sokszor rosszul vagyok magamtól, és nem szeretnék olyan anyuka lenni, aki belesüpped az anyuka létbe és elveszíti női mivoltát, hiszen gondolnunk kell a csodás hímekre, akik a nap végén fáradtan hazaérnek a munkából, és biztos nem egy zombit szeretnének látni. Ezért, szerintem minden nő megkeresi, vagy próbálja megkeresni és megtalálni azt, ami nővé és ezáltal magabiztossá teszi saját magát, amitől jobb lesz a kedve, és amitől könnyebben túlélhetővé válik egy nap.

Nekem ilyen az alap smink, és valahogy ettől olyan önbizalmam lesz, hogy a kedvem is sokkal jobb, és másként telik el egy napom. Na, nem vagyok egy nagy szépség, de pont ezért érzem azt, hogy az a kis adag mesterséges színezék, amit magamra applikálok, kicsit szebbé tesz, és ha szebbnek érzem magam, akkor a világ is annak fog látni- tudom, klisének hangzik, de tényleg így van.

Például nem vagyok egy túl jó sofőr – illetve itthon, és a környező városokban elvezetgetek, de bemenni Pestre már egy kész idegbaj nekem a csatakosra izzadástól kezdve a kormány túlzott markolásán át a stresszes megérkezésig minden szokott lenni, viszont, ha kisminkelem magam, valahogy magabiztosabban érezem magam, a vezetés is jobban megy. Szegény férfiak most gondolhatják, hogy nem attól fogom jobban észrevenni a gyalogost, vagy a sávváltásnál a mellettem elhaladó autót, mert szépen ki van festve a szempillám, viszont tény, hogy akkor sokkal bátrabban vezetek, nem vagyok olyan beszari.

Nem gond, ha valaki tisztában van azzal, mi teszi őt magabiztosabbá, a gond szerintem azzal van, ha nem engedünk teret a fantáziánknak, nem próbálkozunk, és belesüppedünk abba a zombi létbe, amit néha a gyerekek okoznak. Ha mi magunk feltöltve, szebbnek, jó nőnek érezzük magunkat, a csodás hímek is meghálálják azt.

Valahogy úgy van ez, hogy a férfiak sokszor nem tudnak azonosulni egy nő problémájával – az önbizalomhiány pont ilyen -, az a bók, hogy jó a feneked, nem elég ahhoz, hogy tényleg jó nőnek érezzük magunkat, ezért ebben az esetben nekünk kell kikísérletezni, hogy mi az, ami segít megtartani nőiességünket.

A férjem nem egy bókmester, viszont baromi hálás tud lenni azért, ha egy magabiztos nő várja idehaza, akiről ugyan lerí, hogy a gyerekek maximálisan kikészítették, és elege van az egész világból, és szeretne csak egy kicsit egyedül lenni, egyedül elmenni mosdóba, nyugodtan megnézni egy filmet, viszont mégis van bennem valami – mikor jó passzban vagyok. Valami sugárzó. Sokan mondják, amikor találkoznak velem az utcán, hogy milyen jól nézek ki, nem is tűnök fáradtnak és lestrapáltnak, én pedig mindig azt mondom, és ezt őszintén mondom – a smink miatt van. Valójában tényleg amiatt van, mert amiatt érzem magam jól a bőrömben. Vannak, akik sosem sminkelnek, mert anélkül is gyönyörűek, de biztosan nekik is megvan a saját kis “egy dolguk” ami feltölti őket.

Fotó: naolito.com

Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin

Szólj hozzá!

info@hidlap.hu

©  hidlap.hu — Minden jog fenntartva!