Hamarosan befejeződik a természetvédelmi fejlesztés a Táti-szigeteken

Ismét állandó lakói lehetnek a Táti-szigetek mellékágainak a vízminőségre kényesebb halfajok is, mint például a fogas, a süllő vagy a harcsa, és a madárvilág változatossága is növekedni fog. Mindez egy 480 millió forintos komplex vizes építési beruházásnak, valamint a területen található, nem hazai eredetű növényfajok eltávolításának köszönhető.

Ismét állandó lakói lehetnek a Táti-szigetek mellékágainak a vízminőségre kényesebb halfajok is, mint például a süllő vagy a harcsa, és a madárvilág változatossága is növekedni fog. Mindez egy 480 millió forintos komplex vizes építési beruházásnak, valamint a területen található, nem hazai eredetű növényfajok eltávolításának köszönhető.

Völner Pál, a térség fejlesztési biztosa a beruházással kapcsolatban azt mondta: hatalmas, több ezer milliárdos beruházások indultak el Magyarországon ebben a ciklusban is, amelyek az építésről, a fejlődésről, a gazdaságfejlesztésről szólnak. Nagyon fontos, hogy e beruházások mellett fordítsunk kellő figyelmet a természeti környezetre, és amit tudunk, védjük, őrizzünk meg gyermekeinknek, unokáinknak – fogalmazott.

Völner Pál hozzátette: a Duna-szigetek élővilága az elmúlt évtizedek során jelentősen megváltozott az árhullámok elmaradása, gyors levonulása vagy egyre szeszélyesebb érkezése miatt. A védett fajok sokféleségének és egyedszámának csökkenése indokolttá teszi az élőhelyek helyreállítását. Az idegenhonos, agresszívan terjedő növényfajok (zöld juhar, amerikai kőris) megtelepedése és gyors térhódítása szintén komoly problémát jelent.

A Duna-Ipoly Nemzeti Parktól megtudtuk, hogy a hamarosan záruló kivitelezési munkák eredményeként a Nyáras- és Körtvélyesi-sziget közötti lassanként feliszapolódó Körtvélyesi-mellékág vízutánpótlása a beeresztő műtárgynak köszönhetően egyenletesebben biztosítható lesz, valamint a feliszapolódás kedvezőtlen folyamata is visszafordíthatóvá válik. Az állandó vízborítású mesterséges tó kikotrását követően várhatóan növeli és stabilizálni fogja a szigetek kétéltű állományát. A Körtvélyesi-sziget felső végében épült körgátnak köszönhetően egy hozzávetőlegesen 7-8 hektár kiterjedésű mocsárrét fog kialakulni, ami mind a halfajok szaporodását, mind a madárvilág változatosságát növelni fogja.

A beruházás a helyi horgásztársadalomra is hatással lesz, így megkérdeztük a Táti Horgász és Környezetvédő Egyesület képviseletében Adolf Mihályt, hogy mit szólnak a fejlesztéshez.

A horgász emlékeztetett arra, valaha a körtvélyesi mellékág volt a környék legjobb horgászvize, de a Bős-Nagymarosi építkezések idején durván elzárták az élővíztől. A feliszapolódása felgyorsult, ezáltal az ívó helyek eltűntek, alacsony vízállásnál néhol ki is száradtak.

Úgy fogalmazott: a környékbeli horgászokkal együtt nagyon örülünk a mellékág rehabilitációjának. Az elkészült, igen bővizű beeresztő műtárgynak köszönhetően szinte állandó lesz a vízutánpótlás.

Hozzátette: arra számítunk, hogy a folyamatos, erős áramlás a lerakódott, lágy iszapot lassan elkoptatja. Ezentúl, az élő Duna felől könnyen át tudják járni a halak a mellékágat és újra kialakulnak a jobbnál-jobb ívó helyek. Idővel ismét állandó lakói lehetnek a mellékágaknak a vízminőségre kényesebb halfajok is, mint például a fogas, a süllő vagy a harcsa.

A Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program keretében megvalósuló beruházás az időjárástól függően, várhatóan még idén tavasszal befejeződik.

Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin

Szólj hozzá!

info@hidlap.hu

©  hidlap.hu — Minden jog fenntartva!