Rekordközeli hómennyiség halmozódott fel a Duna vízgyűjtő területén – írták januárban a hazai hírportálok. Az információkkal kapcsolatban német és osztrák vízügyi szakembereket kérdeztünk meg arról, hogy mi a helyzet az Alpokban. Arra is válaszoltak, hogy számíthatunk-e idén tavasszal árvízre.
A két ország síterepei a bőséges csapadéknak köszönhetően sikeres szezont tudhatnak maguk mögött, a bőséges égi áldásról szóló cikkek hazánkba is eljutottak. Rögtön megindult a találgatás arról, hogy mi várható majd az olvadáskor, ugyanis alvízi országként igencsak kiszolgáltatott helyzetben vagyunk.
Az információkkal kapcsolatban megkerestük a Bajor Környezetvédelmi Hivatalt is. Dr. Alfons Vogelbacher, az árvízi hírekkel foglalkozó osztály vezetője elmondta, hogy az alpesi régió igen változatos domborzati viszonyokkal rendelkezik, így az olvadás nem egyszerre zajlik. Először a lejtők és a völgyek déli oldaláról, majd a magasabban fekvő részekről tűnik el a téli csapadék. Emiatt ki is zárhatjuk azt, hogy pusztán a lehulló nagy mennyiségű hó okozzon özönvizet.
A szakember kijelentette, hogy ha májusban még van némi hóolvadék az Alpokban és a Duna vízgyűjtő területén 2-5 nap alatt több mint 200 milliméternyi csapadék hullik, akkor garantálható az erőteljes vízszintemelkedés. 1999-ben például 36 óra leforgása alatt esett ennyi eső.
Az árvízhez ugyanis több tényező együttes fennállása szükséges, vagyis a hóolvadás és a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék felel a természeti jelenségért. Dr. Alfons Vogelbacher szerint ezt a szintet meghaladó csapadék jellemzően a nyári hónapokban esik, ezért csekély a valószínűsége annak, hogy májusban kiöntsön a medréből a folyó.
Az ausztriai vízügyi helyzetről dr. Reinhold Godina, a Fenntarthatósági és Idegenforgalmi Minisztérium miniszteri tanácsosa tájékoztatta portálunkat. Elmondta, hogy idén csak januárban, de akkor a hónap közepéig minden nap esett hó Tirol, Salzburg, Alsó- és Felső-Ausztria tartományokban. Január végén 1000-1500 méteres tengerszint feletti magasságban jellemzően 2-4 méter közötti hóvastagságot mértek. Februárban azonban beköszöntött a kora tavasz, emellett áprilisig a megszokottnál 80-90 százalékkal kevesebb csapadék hullott.
A februári meleg miatt hamarabb kezdődött meg az olvadás, így a Dunán ebben az időszakban közepes vízállást mértek. Az osztrák hidrológus is megerősítette, hogy csak akkor számíthatunk tavasszal árvízre, ha 2-3000 méter magasan is bekövetkezik az enyhülés, mindemellett pedig jelentős csapadékot hozó markáns ciklon éri el a térséket.
Dr. Reinhold Godina szerint a tavaszi jeges árak szinte teljesen eltűntek, amelyek a jég duzzasztó hatásai miatt következtek be. 1897 óta szinte kivétel nélkül nyáron és szeptemberben fordulnak elő árvizek. Azt, hogy a következő hónapokban számíthatunk-e árhullámra nem lehet előre megmondani, ugyanis két-három napra előre tudnak csak pontos értékekkel számolni. A figyelmeztetéseket ugyanakkor abban az esetben közzéteszik, ha a modellfutások nagy árvizet jósolnak.
(Kép: skavci icvaks Árvíz 2013 Esztergom című videója)
