Madarassy István vendégeskedett az esztergomi könyvtárban

Madarassy István Kossuth-díjas ötvös, szobrászművész volt szeptember 9-én az esztergomi Helischer József Városi Könyvtár Könyvtári beszélgetések őszi programsorozatának első vendége. Bánhidy Vajk a firenzei élményeiről is kérdezte beszélgetőpartnerét.

Madarassy István Kossuth-díjas ötvös, szobrászművész volt szeptember 9-én az esztergomi Helischer József Városi Könyvtár Könyvtári beszélgetések őszi programsorozatának első vendége. Bánhidy Vajk a firenzei élményeiről is kérdezte beszélgetőpartnerét.

A délutánt Pálfy Margit színművésznő verssekkel nyitotta meg, melyekkel Huszárik Zoltánra, Latinovits Zoltánra és Kondor Bélára kívánt emlékezni. Ezt követően Bánhidy Vajk bemutatta a közönségnek Madarassy Istvánt, aki a budapesti Iparművészeti Főiskola hallgatója volt. Épületek homlokzataira és belső tereibe tervezett iparművészeti munkák készítése mellett szobrászati és iparművészeti rekonstrukciókkal, restaurálással és díszlettervezéssel is foglalkozik (kolozsvári Magyar Opera, 1999). Kisplasztikái és domborművei, nagyméretű plasztikái főként vallásos témákat dolgoznak föl. Budapesten él. 1987-től a DunapART Művészeti Társaság, 1991-től a salzburgi Európai és Tudományos és Művészeti Akadémia tagja. 1994-ben elnyerte a ravennai biennálé aranyérmét. Munkája egyebek mellett a siófoki plébániatemplom tabernákuluma és gyertyatartói (sárgaréz 1980); a soproni Szent Imre plébániatemplom tabernákuluma, keresztelőmedencéje, örökmécsese és gyertyatartói (vörösréz, sárgaréz, 1997). Idén, március 25.-én Prokopp Mária professzorasszony 80. születésnapjára Sandro Botticellit ábrázoló szobrot készített a művész úr.

Madarassy István tavaly áprilisban az esztergomi Kákonyi Asztrik galériában mutatta be Dante bűvöletében készített szobrait. Elhangzott, hogy az 1990-es években és 2000-ben többször is meghívták a ravennai biennáléra, és ekkor kezdett jobban elmélyülni Dante költészetében. 1994-ben elkészítette a Pokol, 1996-ban a Purgatórium, 1996-ban pedig a Paradicsom kapuja című kompozíciókat. 2010-ben a firenzei Dante Múzeum hívta meg, hogy rendezzen ott kiállítást. Madarassy István megkérte az intézmény igazgatóját, hogy kérjék ki azokat a Dante szobrokat, melyeket ő Ravennának ajándékozott, de a firenzei igazgató egyáltalán nem reagált erre. A művész később jött rá ennek okára: Firenze ugyanis Dantét, a város szülöttét politikai okokból elül-dözte, Ravenna pedig befogadta, ott is van eltemetve. Madarassy István végül 2011-ben rendezhetett kiállítást a firenzei Dante Múzeumban az Isteni színjáték Pokol részéből, két év múlva pedig a Purgatóriumhoz kapcsolódó alkotások is elkészültek, és kiállításra kerültek Firenzében. Újabb két év múlva pedig megszületett a Paradicsom énekeit feldolgozó 33 alkotás (A Purgatóriumhoz is 33 szoborkép tartozik, míg a Pokolhoz 34) A művész elmondta azt is, hogy a Pokolhoz elkészítette Dante szobrát, a Purgatóriumhoz Vergiliusét, a Paradicsom mellé pedig Beatricéét. A Pokol lemezeinek alapszíne sötétes, szürkés-kékes, a Purgatórium, mivel tisztítótűzről van szó, a narancssárga és a vörös keveréke, a Paradicsom lemezei pedig aranyszínűek. Az alakok a bíbor, a kékes, de leginkább a meleg színek dominanciáját hordozzák.

A tatabányai Turul-emlékműnek, Európa legnagyobb madár szobrának felújítása 1992-ben édesapja, Madarassy Walter nevéhez fűződik. Ebben a munkában sokat segített neki István fia is. Madarassy Walter tervezte 1938-ban a 34. Eucharisztikus Világkongresszus emlékérmét is, a 2020 Eucharisztikus Világkongresszus emlékérmét Madarassy István fogja tervezni. Ezt a különös, vagy inkább tán gondviselés-szerű egybeesést élete nagy ajándékának tartja a művész.

(Forrás: Hámosné Szőke Anna)
(Fotó: Nyári Steindl Andrea)

Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin

Szólj hozzá!

info@hidlap.hu

©  hidlap.hu — Minden jog fenntartva!