November 15-én a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) által szervezett Nemzeti Emlékezet Konferencián Esztergom, Várhegy és Víziváros Nemzeti Emlékhely megnevezéssel 2000 Ft névértékű bronzpatinázott színesfém emlékérmét bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank. Bár törvényes fizetőeszköznek számít, elsődleges célja, hogy felhívja a figyelmet a magyar állam és kereszténység egyik legfontosabb emlékhelyére.
A NÖRI kezdeményezésére öt éve indult el a hazai nemzeti emlékhelyeket bemutató sorozat: a különleges érméken a Somogyvár-Kupavár, a Mohácsi, a Rákoskeresztúri Újköztemető, a Fiumei úti sírkert nemzeti emlékhelyeket és az Országház és környéke is megtalálható. Bár névértéküknek megfelelően fizetni is lehet velük, elsősorban nem forgalmi célokat szolgál.
A sorozat legújabb tagját, az Esztergom, Várhegy és Víziváros Nemzeti Emlékhely megnevezésű emlékérmét Tóth Zoltán iparművész tervezte. Előlapján az esztergomi királyi vár kápolnájának egy belső, apostol-freskókkal díszített ülőfülkés falrészlete jelenik meg. Továbbá a kötelező alaki elemek, így a „2000” értékjelzés és a „FORINT”, valamint „MAGYARORSZÁG” felirat, a „2019” verési évszám és a „BP.” verdejel is helyet kapott rajta.
Hátoldalán az emlékhely dél felőli, sűrített ábrázolása jelenik meg, kiemelve az emlékhely emblematikus épületeit, tehát a Prímási Palotát, a várat, valamint a Főszékesegyházat. Emellett szerepel rajta a sorozat minden elemén megjelenő nemzeti emlékhely logó, valamint Tóth Zoltán mesterjegye is. Ezen kívül a „NEMZETI EMLÉKHELY”, az „ESZTERGOM”, valamint a„VÁRHEGY ÉS VÍZIVÁROS” feliratok díszítik.
Az érme – melyből ötezer darab készíthető – 90 százalék réz, valamint 10 százalék nikkel ötvözetében készült, a tömege 18,4 gramm, átmérője 37 mm, a széle pedig recézett. A kibocsátást követő egy évig névértéken lehet majd megvásárolni az érméket gyártó és forgalmazó Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában (V. ker. Budapest, Báthory u. 7.), illetve a vállalat honlapján üzemeltetett webáruházban.
A nemzeti bank Esztergommal kapcsolatban azt írja, hogy a város a XIII. század közepéig a magyar királyi hatalom központja volt. Bár a tatárjárás után végleg elvesztette ezt a jellegét, a mai napig a Magyar Katolikus Egyház vezető szerepét tölti be. A középkori székesegyház egykori helyén ma az ország legnagyobb és rangban első temploma, az Esztergomi Bazilika áll, mely szintén helyet kapott az érmén.
(Forrás: Magyar Nemzeti Bank)
