Malvin

Hídlap

Felavatták a roma holokauszt esztergomi áldozatainak emlékművét

Felavatták a második világháborúban elesett és elhurcolt roma áldozatok emlékművét, melyet az esztergom-kertvárosi Szent István király templom udvarán helyeztek el. Az alkotást Góman János, az Esztergomi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, Erős Gábor alpolgármester és Sztojka Attila a BM Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóságának főigazgatója leplezte le.

Az avatóünnepségen köszöntötték a meghívott vendégeket, köztük Erős Gábort, Schottner Norbert jegyzőt, Sztojka Attilát, Debreczeni István esztergomi rendőrkapitányt, Horváth-Szeder Gábort, az Esztergomi Járási Hivatal vezetőjét és Góman Jánost.

A cigány himnusz eléneklése után ifj. Sztojka Attila, az Esztergomi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat képviselője olyan személyek visszaemlékezéseit olvasta fel, akik átélték a borzalmakat. Elhangzott továbbá az is, hogy az áldozatok számáról vitatkoznak a kutatók, melyet 5 és 50 ezer közé tesznek.

Erős Gábor arról beszélt, hogy az emlékmű megvalósításával és felavatásával a város egy nagyon régi elmaradását teljesítette. Hangsúlyozta, hogy ártatlanok azért vesztették életüket a második világháborúban, hogy „mi ma békében élhessünk.” Megköszönte a cigány önkormányzatnak, hogy végigvitték ezt az ügyet.

Sztojka Attila, a Belügyminisztérium Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóságának főigazgatója elmondta, hogy a történtekből tanulnunk kell, az embertelenséget pedig nem felejthetjük el. Kitért arra is, hogy az avatóünnepség napja példa lehet számunkra, hiszen a múltra figyelve a jövőt építjük. Azt pedig nem engedhetjük meg, hogy megfeledkezzünk ezekről a roma holokausztról és az áldozatokról.

Hirdetések

-1899-ben már az akkori Németországban voltak olyan események, melynek végkifejlete lett a holokauszt – mondta, majd hozzátette: nyugalmat jelent mindnyájunknak az, hogy az a nemzet, amelynek a roma közösség is tagja, mindig képes a megújulásra.

Zárszóként köszönetet mondott azokban, akik felkarolták ezt a nemes ügyet és részt vettek a megvalósításban.

Góman János szerint tanulnunk kell a múltból és fel kell hívni a figyelmet arra, hogy mire képes az emberiség és arra, hogy még egy ilyen esemény ne fordulhasson elő. Beszélt arról is, hogy a több évtizednyi küzdelem után sikerült javítani az esztergomi romák helyzetén, hiszen felszámolták a Töltés utcai épületsort, a jövőben pedig a város hozzáállásának és a megyei önkormányzat segítségének köszönhetően a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programon keresztül javulhat a Sándor-major helyzete is.

A leleplezés után Szerencsés Zsolt plébános megáldotta az emlékművet, majd a jelenlévők virágokat helyeztek el.

Hirdetések

  • Online koncertet adnak az esztergomi zeneiskola tanárai

    A járványhelyzet miatt nem rendeznek nyilvános hangversenyeket az esztergomi Zsolt Nándor Katolikus Zeneiskolában, de a tanárok úgy érzik, hogy a Zene Világnapjának megünneplése – melyet október 1-én tartanak – ebben a helyzetben is kedves kötelességük és szívügyük.

    Hídlap
  • Modell- és gyártásevolúció a Magyar Suzukinál

    A Magyar Suzuki a modern magyar autóipar leghosszabb sikertörténete. A japán gyökerű vállalat ötven év kihagyás után, 1992-ben hozta vissza hazánkba a személyautógyártást. Közel három évtized alatt több mint 3,5 millió autó gördült már le az esztergomi gyártósorról.

    Hídlap