Megkezdődött a 2020-as felsőoktatási felvételi eljárás, december 19-től lehet jelentkezni a jövő szeptemberben induló alap-, osztatlan és mesterképzésekre, valamint a felsőoktatási szakképzésekre – jelentette be Schanda Tamás az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára egy budapesti sajtótájékoztatón.
A felvételi eljárással kapcsolatban a felvi.hu oldalon található egy részletes, egyben hivatalos tájékoztató, melyet egyébként 2020 január végéig frissíteni is fognak. Egyébként összesen hatvanhárom felsőoktatási intézmény 7206 szakja szerepel benne. A tanulóknak 2020. február 15-ig van idejük leadni a jelentkezésüket.
A tavalyi szabályokhoz képest van egy fontos változás: minden képzési területen legalább egy emelt szintű érettségi vizsgaa megléte szükséges, ugyanakkor van néhány kivétel is. Vannak ugyanis olyan szakok, ahol a felvételi pontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga eredményéből számítják ki, illetve akik már rendelkeznek felsőfokú végzettséggel, azoknak nem szükséges újból érettségizniük.
Schanda Tamás azt is hangsúlyozta, hogy 2020-ban is fel tudnak venni a felsőoktatásba minden olyan jelentkezőt – állami ösztöndíjas, illetve önköltséges képzésre -, aki megfelel a felvételi feltételeknek, eléri a jogszabályi minimumot és a szakos kapacitás alapján megállapított ponthatárt.
A sajtóban már megjelentek, a pontszámítással kapcsolatos fals információk. Valójában a többletpontok számítása során már az első, legalább 45 százalékos emelt szintű érettségi vizsgáért is jár 50 pluszpont, amennyiben abból számítják az érettségi pontot. A többletpontok rendszere tehát nem változik, a különböző jogcímeken összesen 100 többletpont gyűjthetnek a tanulók.
A pontszámítás az alap- és osztatlan képzésen, valamint felsőoktatási szakképzésen 500 pontos rendszerben történik: a tanulmányi és érettségi pontok maximum 400 pontot jelentenek, ezek mellé különböző jogcímeken legfeljebb 100 többletpont kapható.
Mesterképzésen összesen 100 pont szerezhető, ennek szabályait a felsőoktatási intézmények határozzák meg és teszik közzé a felvi.hu honlapon. A jogszabályi minimumponthatár az alap- és osztatlan mesterképzések esetében továbbra is 280, felsőoktatási szakképzéseknél az előző évekhez hasonlóan 240, mesterképzéseknél pedig 50 pont.
Több szervezet és hivatal jelezte a kormánynak, hogy sok helyen jogászhiány mutatkozik, ezért célszerű lenne a vidéki intézményeken a magyar állami ösztöndíjas jogászhallgatók számát növelni. Schanda Tamás elmondta: a javaslatot meghallgatva úgy döntöttek, hogy a jogászképzésbe az előző évi 440-ről 350-re mérséklik a ponthatárt. Intézményenként pedig legfeljebb nyolcvan hallgató kerülhet be államilag finanszírozott helyre.
További változásként említette, hogy az igazságügyi igazgatási és a munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási szakon 424-ről 350-re, illetve 410-ről 350 pontra csökken a minimumpontszám, a nemzetközi gazdálkodás szakon 420-ról 400-ra, a nemzetközi tanulmányok szakon 455-ről 400-ra, a gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés osztatlan képzésben 420-ról 400-ra, a gyógyszerész szakon pedig 385 pontról 380 pontra, az állami ösztöndíjas képzésben.
A kormány célja az, hogy a magyar fiatalok a jövő nyertesei legyenek, ezért is „teszünk meg mindent annak érdekében”, hogy versenyképes tudásra tegyenek szert a felsőoktatásban is – mondta Schanda Tamás. Hozzátette: abban is támogatni kívánja a kormány a fiatalokat, hogy minél inkább a tanulmányaikra tudjanak koncentrálni, ezért különböző ösztöndíjakra pályázhatnak, illetve lehetnek jogosultak.
A 2019-20-as tanévben is több mint ezer hallgató kap nemzeti felsőoktatási ösztöndíjat, melyben azok részesülhetnek, akik kiemelkedő tanulmányi eredményt érnek el, tudományos diákköri munkában, illetve szakmai téren, szakkollégiumi képzési programhoz kapcsolódóan kimagasló teljesítményt nyújtanak. Ennek összege havi 40 ezer forint, amit egy tanéven, azaz tíz hónapon át folyósítanak.
Emellett támogatják szociális, rászorultsági alapon is a fiatalokat, de az egyes területeken elért kiemelkedő tevékenységükért is anyagi elismerést kaphatnak. Példaként említette a Klebelsberg Képzési Ösztöndíjat, amellyel a jövő pedagógusait támogatják, vagy az egészségügybe készülők számára megpályázható Michalicza-ösztöndíjat és az egészségügyi alapképzések ösztöndíját, továbbá a Makovecz Hallgatói Ösztöndíjprogramot is.
-A versenyképesség egyik pillére a nemzetközi hallgatói mobilitás, ezt a Campus Mundi segíti elő mintegy 9000 hazai diák esetében – mondta. Hozzátette: az Erasmus+ program keretében pedig alapvetően az Európai Unión belül tudnak más intézményekben tanulni a fiatalok.
Az Új Nemzeti Kiválóság Programmal a kiváló hallgatók, doktorjelöltek, fiatal oktatók, kutatók részére nyújtanak ösztöndíjat kutatási tevékenységük megvalósításához. A program kerete ebben a tanévben mintegy 4 milliárd forint.
(Forrás: MTI)
(Borítókép: dagim.hu)
