Nagyszabású rendezvénnyel emlékeztek meg január 19-én Kismaroson a málenkij robotra elhurcolt lakosokról. Dr. Rétvári Bence, a térség országgyűlési képviselője elmondta: reméli, hogy a jövőben a kommunizmus áldozatainak is lesz nemzetközi emléknapja.
A helyi római katolikus templomban Fejérdy Áron atya és dr. Beer Miklós, a Váci egyházmegye nyugalmazott püspöke celebrált emlékmisét, mely után elsőként dr. Rétvári Bence mondott beszédet.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára hangsúlyozta, hogy a második világháború után a hazánkért oly sokat tevő sváb lakosok egy részét Németországba telepítették ki, egyeseket pedig málenkij robotra vittek a Szovjetunióba.
A politikus arra is kitért, hogy az elhurcoltak számát a történészek 700 és 850 ezer közé teszik, közülük minden negyedik ember nem térhetett haza. Megjegyezte, hogy ha a gulágokba tartó vonatszerelvényeket egymás mögé tennénk, akkor a mozdony Debrecenben lenne, míg az utolsó kocsi Székesfehérvárnál állna.
A miniszter-helyettes az Örök tél című filmről is említést tett, mely éppen a kollektív büntetésként a kényszermunkára elvitteknek állít emléket. A filmdrámával kapcsolatban azt mondta: az alkotás révén olyan országokba, földrészekre is eljuthatott a szörnyűségek híre, ahol sosem hallottak a kommunizmusról.
Véleménye szerint egy adott korszakban a kormányzat vagy hatalom felelőssége az, hogy mit hoz ki az emberekből, majd hozzátette, hogy a kommunizmusnak világszerte 100 millió áldozata van.
Dr. Rétvári Bence ismertette, hogy korábban nyolc magyar, illetve tíz amerikai képviselő kérvényezte az ENSZ-nél, hogy jelöljék ki a kommunista diktatúrák áldozatainak nemzetközi emléknapját. Bár akkor nem jártak sikerrel, bízik benne, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint a Kormány segítségével minél előbb elérhetik céljukat.
Csuka Tamás református püspök a Zsoltárok könyvéből idézett egy részt, melyben az örök keserűség szólal meg, majd arról beszélt, hogy felháborodik a lelkünk, ha a málenkij robotra és az ott szenvedőkre gondolunk. Zárásként felolvasta egy túlélő versét, melyből kiderült: sokan testileg és lelkileg meggyötörten tértek haza.
Utolsóként Neubauer Rudolf polgármester osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel, majd megszorította a túlélők kezeit és virágokat adott át nekik.
-Tartozom annyival, hogy munkámmal, emberségemmel megpróbáljam megvalósítani az elhurcoltak álmait, gondolatait és vágyait – tette hozzá.
A templomi beszédek után a koszorúzás következett, majd a rendezvény a művelődési házban foglalkozott, ahol kisfilmekkel, kiállítással és előadással is várták az érdeklődőket.
