Vencel

Hídlap

Némi odafigyeléssel kivédhetjük az interneten ránk leselkedő veszélyeket

Mindig vannak olyan „sláger termékek” – mint most a koronavírus idején is – melyekkel kétes hírű weboldalakon próbálják meg átverni a fogyasztókat. A digitális világban ránk leselkedő veszélyekről Szunomár Évával, a kiberbiztonsággal foglalkozó Spirity Enterprise Zrt. ügyvezetőjével beszélgettünk.

Hirdetések

Az internet egyre nagyobb teret hódít magának. Ahogy haladunk előre az időben, úgy egyre inkább ki vagyunk téve a veszélyeknek?

Az informatikai szakemberek, így természetesen mi is számítottunk arra, hogy a digitalizáció erősödésével minél többen használják ezt a szolgáltatást. Nyilván vannak, akik kevésbé ismerik ezt a technológiát, nekik teljesen új ez a kommunikációs csatorna. Emiatt ők nem is látják az árnyoldalait és a veszélyeit sem. Szerintem az a probléma, hogy keveset beszélünk erről. Vannak, akik már évek óta az interneten keresztül intézik az ügyeiket, vagy a világhálón keresztül vásárolnak be. Ők már jobban fel vannak készülve a potenciális veszélyekre. Akiknek viszont az internet egy teljesen új terep, ők viszont hamarabb kerülnek az adathalászok és a csalók figyelmének központjába.

Milyenek a tapasztalataik?

Azt láthatjuk, hogy sok szolgáltató rákényszerült arra, hogy viszonylag gyorsan elektronikus csatornát nyisson. Lehet ez akár egy egyszerű webshop, vagy egy olyan lehetőség, ahol napi fogyasztási termékeket rendelhetünk. Az azonban hiányzik – és ebben nagy szerepe van a kiberbiztonsági szakembereknek is – hogy felkészítsék az embereket arra, hogy mire kell odafigyelni.

Milyen problémákkal találkoznak?

Előfordul, hogy ahol gyorsan kell elkészíteni egy weboldalt, ott nem figyelnek eléggé a kiberbiztonsági sérülékenységekre. Például, ha regisztrálunk egy webshopba, akkor meg kell néznünk, hogy a regisztrációnál a honlap titkosított kapcsolatot létesít-e vagy sem. Ilyen esetben nagy valószínűséggel nem az oldal üzemeltetője, hanem a hackerek használják ki a biztonsági réseket és élnek vissza az adatokkal. Gyakori még, hogy sokan az ismert közösségi oldalakon terjedő kvízjátékoknál sok személyes adatokat adnak meg magukról. Így teret adnak az adathalászoknak, akik az információk felhasználásával könnyebben kitalálhatják a jelszavakat. Így ezekkel mindenképpen óvatosan kell bánni.

Mi a helyzet a webshopokkal?

Mindig vannak fókuszterületek, melyek jobban felkeltik az emberek figyelmét. Most például a koronavírus kapcsán gyanús lehet egy-egy nagyon olcsón hirdetett maszk vagy az olyan felhívások, hogy egyes termékekkel hatékonyabban megelőzhetjük a fertőzést. Akkor is jogosan gyanakodhatunk, ha egy ár túl csalogatónak és kedvezőnek tűnik. Akkor is óvatosnak kell lenni, ha egy portál egy nem hivatalos banki kifizetési csatornára irányít át. Ilyenkor ne adjuk meg a bankkártyánk adatait.

Mi lehet még gyanús az internetes áruházakban?

Normál esetben a webshopoknál fel kell tüntetni a visszafizetéssel kapcsolatos szabályokat, illetve az üzemeltető cég információt is. Ezeket is érdemes megnézni, bár itt is szoktak trükközni. Sokszor úgy tűnik, hogy ez egy hivatalos oldal, de az adatok ellenőrzésével hamar kiderülhet, hogy csalókkal  állunk szemben.

Melyek azok a termékek, melyekkel a leggyakrabban át akarják verni a fogyasztókat?

Ezen a téren ciklikusság figyelhető meg: tehát Black Friday alkalmával a műszaki cikkek, Valentin-napkor a személyes ajándékokra ugranak a csalók. Igazából minden nap kivagyunk téve ennek, nem gondolom, hogy most a koronavírus miatt nagyobb veszély leselkednek ránk, mint máskor. Inkább annyi a változás, hogy más termékekre, most például a tisztítószerekre hárul a figyelem. Én azt látom, hogy sokan úgy használják ezeket a digitális csatornákat, hogy nem ismerik a veszélyeit és ez jelenti most a komolyabb kockázatot. Nyilván aki már tapasztalt a webshopok terén, ők nem fognak kétforintos maszkot megvásárolni egy titokzatos kínai oldalról. Aki pedig kevésbé rutinos, őt könnyebben be tudják húzni az adathalászok. Éppen ezért közösségi felelősségünk, hogy ilyen téren is segítsünk egymásnak.

Mi a helyzet a tisztítószerek piacán? Láthatunk olcsó termékeket, de „drága csodaszereket is”.

Csodaszerekkel mindig találkozhatunk, nem csak a mostani járványügyi helyzetben. Például vannak, melyekről azt állítják, hogy egy korty elfogyasztása után meggyógyítják a súlyos betegségeket. Ilyeneket mindig találunk a piacon. Úgy gondolom, hogy a hatóságok utánajárnak az ilyen, fogyasztók megtévesztését célzó próbálkozásoknak. Nincsen minden webshop összes terméke monitorozva, ezért résen kell lennünk. Ha pedig gyanakodunk egy-egy oldalra, akkor megvannak azok a szervek, akiknek jelenteni lehet ezeket.

Mit tanácsolnának a vásárlóknak?

Bár sokszor olvashatunk a digitális világ veszélyeiről, nem gondolom, hogy emiatt nem kellene használnunk az újfajta technológiákat. Jó hír, hogy egyre több komoly, tapasztalt szakember osztja meg a tapasztalatát az interneten, mely a jelenlegi helyzetben szinte az egyetlen, hatékony kommunikációs csatorna. Akinek szüksége van rá, az szánjon időt az önfejlesztésre: számos, ingyenes, könnyen fogyasztható tartalom áll a rendelkezésükre. Például podcastokon, blogokon, illetve fórumokon keresztül is új ismeretekre tehetnek szert. Fontos, hogy képezzük magunkat, hogy képbe legyünk a sérülékenységekkel és tudjuk, hogy hogyan kerüljük el a csalókat.

(Borítókép: ak-govorova.ru)

Hirdetések

  • Árokba hajtott egy autó az 1111-es úton

    Személyi sérüléssel járó baleset történt szeptember 28-án reggel az 1111-es út Esztergom és Pilisszentkereszt közötti szakaszán – tudtuk meg a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányságtól.

    Hídlap
  • Közösségi térként született újjá a piliscsévi kántorház

    Magyar Falu Program keretében újították fel a piliscsévi templom közvetlen szomszédságában álló úgynevezett kántorházat, melyet szeptember 26-án, szombaton adtak át. Az épületet kívül-belül felújították és méltó módon szolgálhatja majd a helyi közösségeket.

    Hídlap