A letkési önkormányzat egy határon átnyúló, azaz Interreg-es pályázaton támogatást nyert a település első templomának részbeni feltárására. A jelenleg is zajló munkálatokról, az ásatás eddigi eredményeiről is beszélgettünk Batizi Zoltán régésszel, a Börzsöny Múzeum igazgatójával.
Ez az első alkalom, hogy régészeti feltárás zajlik Letkésen? Amennyiben korábban is végeztek ásatásokat, akkor mit és hol tártak fel?
Batizi Zoltán: – 1964-1971 között a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének kutatási programjának részeként Bakay Kornél nyolc éven át számos lelőhelyen végzett kutatást az Ipoly völgyében. Munkájának kettős célja volt: Egyrészt hitelesíteni a régi, korszerűtlen ásatások adatait, másrészt új lelőhelyek feltárása révén megismerni az Ipoly-völgy ezen részének 10-16. századi régészeti hagyatékát és embertani arculatát. Ipolytölgyes határában a falu egykori templomát és temetőjét kutatta, ennek közelében a Letkés-Téglaégető 1. és 2. helyszíneken (ma már ezek Ipolytölgyeshez tartoznak) két 10-11. századi temetőt tárt fel, a letkési iskolánál pedig Éry Kinga 1961. évi temetőfeltárását folytatva az ismert 37 temetkezés közelében még hat sírt bontott ki. Szob területén négy honfoglalás után megnyitott, a 11. század derekáig használt magyar temetőben kutatott. Bakay Korél tevékenységének köszönhetően az Ipoly alsó szakasza hazánk egyik régészetileg legjobban kutatott vidékévé vált. Az eredmények nagyobb része Bakay Kornél 1978-as kiadású könyvében (Honfoglalás- és államalapításkori temetők az Ipoly mentén) jelent meg.
Letkésen egy turisztikai fejlesztést szolgáló projekt részeként végeznek feltárást. Lenne arra lehetőség, hogy ne temessék vissza a romokat? Talán a jövőben többen is meglátogatnák azokat.
B.Z.: – A nyár végéig tartó feltárás elején járva még bizonytalan, hogy maradtak-e egyáltalán ép, szétbontatlan falak a lelőhelyen. Az első napokban csak viszonylag mélyen levő törmelék került elő. Ha lesznek is falak, azok valószínűleg még mélyebben lesznek, így problémás lenne bemutatásuk. Hazánk telei az éjszakai fagyokkal és a nappali meleg időszakokkal igen gyorsan szétrombolják azokat a falakat, melyek több száz éven át sértetlenül rejtőztek a földben. Így a műemlékes szakemberek ritkán javasolják még a felszín közeli maradványok bemutatását is.
Előkerült már különlegességnek számító lelet Letkésen?
B.Z.: – Bár eddig csak a kiszedett alapfalak helyére visszatúrt habarcsot, törmeléket találták meg az ELTE Régészeti Intézetének oktatói (Dr. habil. Mordovin Maxim ásatásvezető és munkatársa, Rakonczay Rita) és hallgatóik, valamint szlovákiai segítőik, ez is értékes információ számukra. Gyakori máshol is, hogy az új templom felépültekor a régi egyház falait szétbontják, a köveket új házak építéséhez használják fel. A törmelékcsíkok pontosan a kibontott alapfalak helyén húzódnak, így kirajzolják a templom hajójának nyugati és déli falát. A templomban és körülötte feltárt temetkezések a lelőhely korát segítenek meghatározni. A feltárt csontvázak, főleg a koponyák formája, sajátosságai alapján az elődeink embertani alkatáról és így eredetükről is adatokat nyerünk.
Lesz máshol is ásatás a jövőben?
B.Z.: – Egy-két hét ásatás is több százezres kiadással jár, ehhez hozzáadódik a leletek tisztításának és restaurálásának, majd a raktározásnak a költsége. A mostani feltárást is érdemes lenne folytatni, de az Ipoly mindkét oldalán találunk számunkra, helyiek számára (is) érdekes lelőhelyeket. Úgy látom, hogy amennyiben sikerül anyagi hátteret teremteni, a régész szakma nonprofit módon és lelkesen segít a múltunk megismerésében.
Tervezik, hogy valamilyen online bemutatóanyagot készítenek a föld alatt rejlő értékekről?
B.Z.: – A harmadik pályázati partner, a Börzsöny Múzeum Baráti Köre Egyesület tagjai és más önkéntesek segítségével két rövidfilm készül a pályázat során. Az egyik a feltárás mozzanatait mutatja be, a másik pedig az ásatási eredmények 2021 tavaszáig tartó tudományos feldolgozását követi majd és mutatja be az érdeklődőknek.
A pályázat keretében közös programokat is szerveznek a felvidéki Bajtával közösen. Melyek lesznek ezek?
Huszák Tamás, Letkés polgármestere: A két település lakóit a középkortól egészen a 20. század elejéig rokoni és társadalmi kapcsolatok fűzték egymáshoz. Az „Interreg Szlovákia-Magyarország Kisprojekt Alap a nyugati határtérségben” (SKHU/WETA/1901) pályázati kiírás keretén belül a 1901/1.1/006 regisztrációs számú, „Dél-Hont turisztikai fejlesztése” című kisprojekt előkészítése, majd egy évig tartó közös végrehajtása közben új ismeretségek, sőt talán barátságok is alakulnak a bajtaiak és a letkésiek között. A bajtai tájház és a biciklikölcsönző kialakítása után a télen a tájházban, ill. nálunk, a letkési művelődési házban több turisztikai képzésre (pályázatokról szóló tájékoztató, vendéglátási alapismeretek, szlovák nyelvórák, stb.) kerül sor, melyen nemcsak a letkésiek és a bajtaiak, hanem a többi környező település idegenforgalom felé forduló lakói is részt vehetnek. Bajta és Letkés a közös pályázat segítségével kialakított idegenforgalmi értékeket, látnivalókat akkor tudja optimálisan hasznosítani, ha egymással együttműködik. A két falu egymaga nem tud több napra elegendő programot kínálni az ide látogatóknak, viszont ha egymást és más települések értékeit is ajánlgatjuk vendégeinknek, akkor elérhetjük, hogy több éjszakát is eltöltsenek Dél-Hontban igénybe véve az itteni szolgáltatásokat.
Bárki betekinthetett a letkési első templom feltárásának munkálataiba
2020. július 31-én, pénteken 13 órakor Dr. habil Mordivin Maxim ásatásvezető mutatta be a lakosoknak a jelenleg feltárt templomfalak maradványait, sírhelyeket és az előkerült leleteket.
Az önkormányzat közösségi oldalára feltöltött képek szerint nagy érdeklődés mutatkozott a feltárás iránt. A feltárásról készült fényképeket tartalmazó és folyamatosan bővülő album itt érhetők el.
(Fotók: Letkés Község Önkormányzata)
