Orsolya

Hídlap

Valószínűleg egy farkas él a Börzsönyben

Aki a fáktól nem tart, annak a farkasoktól sem kell félnie – véli Bedő Péter, a Börzsöny Alapítvány nagyragadozó-kutatója, aki élőben még egyszer sem látta a Börzsönyben élő ragadozót, de nyomait és egyéb életjeleit 2017 decembere óta már többször megtalálta. Vele beszélgettünk a messziről jött jövevényről.

Hirdetések

Bizonyos időközönként felröppen a híre, hogy farkast láttak a Börzsönyben. 2017 decembere óta többször a nyomára bukkantak, illetve jópár kameracsapdás fotó is készült az állatról, nagyrészt a Bedő Péter által kezelt és a Börzsöny Alapítvány tulajdonában álló csapdákkal. A nagyragadozó-kutató talált és dokumentált először farkasnyomokat és DNS-mintákat a Börzsönyben 2017 december első napjaiban. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának munkatársai következő év januárjában fedezték fel az állat nyomait, merről akkor hírt is adtak.

Bedő Péter elmondta, hogy a rendelkezésre álló adatok (nyomozások, kameracsapdás felvételek, illetve DNS-minták) alapján az a legvalószínűbb, hogy egy farkas él a Börzsönyben, feltételezhetően ugyanaz a példány, amelyik 2017 telén tűnt fel. A DNS-minták alapján (az elemzést a gödöllői NAIK
laboratóriumában végezték) akkor három állat jelent meg, de úgy tűnik, kettő ismeretlen okból (ami lehet teljesen természetes is) szinte azonnal továbbállt/eltűnt. Azóta minden dokumentált előfordulás esetében (nyomok, képek) egy példány került elő, beleértve Demjén Tamás legutóbbi képét, ami a Turista Magazinban is megjelent.

– Újabb DNS eredményünk 2018 márciusa óta nincs, de jelenleg is a laborban van néhány esélyes, idén gyűjtött minta, amik igazolhatják vagy cáfolhatják, hogy valóban ugyanaz a példány van-e itt három éve. Az állat folyamatosnak tűnő jelenléte, a sikeres zsákmányolások több esetben is megtalált nyomai azt mutatják, hogy alkalmasak számára itt az életfeltételek, már csak egy megfelelő párnak kéne érkeznie – tette hozzá.

Alapjában véve szenzációnak számított, amikor több portál is megírta: újra él farsang a Börzsönyben. Arra a kérdésre, hogy vajon sikerült-e feltérképezni, hogy az állat honnan jött ide, arra a DNS-minták sajnos nem adtak egyértelmű választ. Így akár Magyarországon belüli populációból (a Bükkben közel tíz éve él egy elég erős állomány), de Szlovákiából is érkezhetett, ez a két legvalószínűbb
lehetőség. (De erre később még fény derülhet.)

Bedő Péter ismertette, hogy nem rendelkeznek olyan mélységű információkkal az állat mozgásáról, hogy tudják, kerüli-e azokat a helyeket, ahol emberek szoktak megfordulni. Ugyanakkor sok éves szlovákiai tapasztalatai alapján azt mondta, hogy a farkasok (a többi ragadozófajhoz hasonlóan) rendszeresen használnak bizonyos turistautakat és erdészeti utakat, de lényegében kizárt, hogy
összefussunk velük, rendkívül óvatosak és nagyon hatékonyan kerülik az embereket.

– Az emberi létesítményeket, kiépített kirándulóhelyeket általában kerülik, még akkor is, ha elhagyatottak – jegyezte meg.

Nemrégiben a Turista Magazin oldalán jelent meg egy cikk a farkasról és azt is írták benne, hogy egy helyi vadőr frissen megölt szarvasborjú tetemet talált. Ezzel kapcsolatban Bedő Péter elmondta, hogy DNS-mintát vett a tetemen talált sebből, mivel jó esetben a ragadozó nyálából maradt némi DNS rajta. A minta egyébként még elemzésre vár.

A tetemen található nyomok egyértelműen arra utaltak, hogy farkas/nagyobb kutya/hiúz méretű és rutinosan vadászó állat ölhette meg, és a másnap reggeli farkasészleléssel és -fotózással együtt (a két helyszín között mindössze 1 km a távolság) mindez elég erősen afelé mutat, hogy a farkas ölhette meg, de valamilyen okból nem tudott belőle érdemleges mennyiségben enni.

Vajon kell-e attól tartanunk, hogy összetalálkozunk a farkassal? A szakember szerint a medvétől eltérően itt nincs különösebben ajánlható viselkedés.

– Én igyekeznék jól megnézni vagy lefotózni, nagyon ritka szerencse farkast látni a természetben, Szlovákiában még olyan helyen is ritkák a közvetlen észlelések, ahol viszonylag nagy egyedsűrűségben fordulnak elő. Kutyákra, egyéb háziállatokra jelenthetnek veszélyt, de emberrel való találkozás esetén biztosan menekülni fognak, másképp fogalmazva az erdőben a fák lényegesen veszélyesebbek a farkasoknál, aki a fáktól nem tart, annak a farkasoktól sem indokolt félnie – mondta.

(Fotó: Börzsöny Alapítvány/Bedő Péter; egy idei téli kameracsapdás felvétel a farkasról)

Hirdetések

  • Koronavírus miatt rendkívüli szünetet rendeltek el a Babits iskolában

    „Tájékoztatom a szülőket, hogy iskolánkban az Operatív Törzs 2020. október 21-22. napjára rendkívüli szünetet rendelt el, a koronavírus terjedésének megakadályozása érdekében” – közölte Fazekas Bernadett intézményvezető az Esztergomi Babits Mihály Általános Iskola honlapján.

    Hídlap
  • Kozmetikusoknak tartott továbbképzést a kamara

    Negyvenen jelentkeztek arra a kozmetikus szakmai fórumra, melynek a Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tatabányai székháza adott otthont – írja a KEMKIK. A járványügyi előírásokra maximálisan odafigyelve tartották meg az előadást. A meghirdetett program célját Pallos Jánosné, a kézműipari tagozat 2. résztagozati elnöke foglalta össze.

    Hídlap