Albin

Hídlap

Online konzultációt indítanak az újranyitás kérdéseivel kapcsolatban

A gazdaság-újraindítási akcióterv részeként döntött a kormány egy új hitelkonstrukció bevezetéséről a koronavírus-járvány miatt bajba került kis- és középvállalkozásoknak: így ők 10 évre 10 millió forint erejéig kamatmentes kölcsönt vehetnek igénybe, amelyet csak 3 év után kell elkezdeni törleszteni – jelentette be Orbán Viktor.

Hirdetések

A kormányfő február 4-én csütörtökön a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évadnyitóján arról is beszélt, hogy a járvány előtt a magyar gazdaság rekordokat ért el, ám a koronavírus-járvány okozta válság – bár nem tudta ledönteni a lábáról – adott “egy nagy gyomrost” a gazdaságnak, és megindult a védekezés korszaka.

A miniszterelnök mérleget vont a már lezárult gazdaságvédelmi akciótervről, amely véleménye szerint elérte a célját, a munkahelyek megtartását, 2020. decemberben ugyanis már ugyanannyian dolgoztak, mint a járvány előtt, 2019 decemberében. A foglalkoztatottak száma újra elérte a 4,5 milliót – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a munkanélküliség a harmadik legalacsonyabb az EU-ban.

A gazdaságvédelmi akcióterv eszközei között ismertette a kormányfő a hitelmoratórium bevezetését – amellyel 3000 milliárd forint maradt a családok és a vállalkozók zsebében -, valamint a bértámogatásokat a nehéz helyzetben lévő ágazatoknál. Elmondta, hogy ezek esetében elengedték a szociális hozzájárulási adót, és felére csökkentették az iparűzési adót, továbbá beruházási támogatást adtak 1434 magyarországi vállalkozásnak, ami 280 ezer munkahely megtartásához és több tízezer létrehozásához járult hozzá.

Orbán Viktor úgy fogalmazott: a kormány elhárította azt a kísértést, hogy a válság idején visszatérjen a segély alapú gazdaságra. A miniszterelnök előadásában stabilnak nevezte a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások rendszerét. Míg a nyugat-európai válságkezelés időszakos lazításokból és időszakos megszorításokból áll – ami sok száz ember életét is követelheti -, addig a magyar rendszer a nyári nemzeti konzultációnak megfelelően a közösen kialakított korlátozásokra épül november óta – mondta a kormányfő.

A miniszterelnök bejelentette, hogy február közepén ismét indítanak egy nemzeti konzultációt – online formában – a nyitás kérdéseiről.

“A vakcina széles körű alkalmazása nyitja meg az új gazdasági időszakot” – jelentette ki Orbán Viktor, megismételve: a vakcina ügyét a kormány nem tekinti politikai kérdésnek, “nekünk mindegy, hogy a macska fekete vagy fehér, csak fogja meg az egeret”.

Közölte azt is, hogy ha lebonyolítja a kormány a februári nemzeti konzultációt, akkor “döntések születhetnek március 1-jével és április 1-jével, vagy április 3-ával, ami a húsvét”.

“Akkor már biztosan szabadabb életünk lehet, mint amilyen a mostani, ha addig fegyelmezetten tartjuk a szabályokat” – fogalmazott.

A gazdaság-újraindítási akciótervről elmondta, három ütemben valósul meg: az első ütem január 1-jétől április 1-jéig, a második április 1-jétől július 1-jéig, a harmadik ütem pedig július elejétől októberig tart majd.

A már megindított lépések között említette a lakásépítési áfa 5 százalékra csökkentését, a lakásfelújításokhoz biztosított 6 millió forintos kedvezményes hitelt – amelyből 3 millió forint vissza nem térítendő támogatás -, a 13. havi nyugdíj visszaépítésének megkezdését, valamint a 25 év alatti fiatalok 2022-től bevezetendő szja-mentességét. Az új lakások építésével kapcsolatban megjegyezte: a cél évi 40 ezer lakás megépítése.

A gazdaság-újraindítási terv második, áprilistól induló üteméről kifejtette: a középpontban a felsőoktatás áll majd, Varga Mihály pénzügyminiszter 1500 milliárd forintos fejlesztést irányzott elő. A miniszterelnök ugyanakkor reméli, ez akár 2000 milliárd forint is lehet majd. Hozzátette: április 1-jéig “az átalakulni akaró egyetemek” át tudják magukat alakítani.

A harmadik ütem, a nagy fejlesztések időszaka júliusban indul, és alapvetően a zöldenergiára, a körforgásos gazdaság felépítésére és a gazdaság teljes digitalizálására építenek majd – ismertette a miniszterelnök.

Hozzátette: bizonyos kérdésekben – a család hagyományos értékeit és a migrációt illetően – Magyarország erős ellenlábasa lesz Brüsszelnek, bizonyos témákban – például a zöldgazdaságban és a digitalizációban – viszont a legerősebb szövetségese.

Az újraindítási terv fontos lépésének nevezte továbbá a következő 8-10 évre szóló agrár- és vidékfejlesztési stratégia első pályázatainak elindítását. Orbán Viktor arról is beszélt, a kormány versenyt fut külföldi beruházások idehozataláért robosztus beruházásösztönzési programjával.

Megemlítette továbbá, hogy Magyarország meg akarja őrizni jelentős regionális pozícióját a hagyományosról az elektromos autókra való átállásban. Kitért emellett arra: várakozása szerint a 2020-as magyar gazdasági visszaesés közelebb lesz az 5 százalékhoz, mint a 6-hoz.

Előadásában végül szólt a hazai gazdaságban a magyar tulajdoni arány alakulásáról: az energiaszektorban a 2010-es 29 százalék helyett ma 59 százalék, a bankszektorban 40-ről 57 százalékra emelkedett, a médiában pedig 34 százalékról 55 százalékra nőtt a magyar tulajdoni arány. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a bolti kiskereskedelmi ágazatban nem sikerült áttörést elérni.

“Fejtörést okoz mindannyiunknak (…), hogyan lehetne ezen a helyzeten változtatni” – mondta a miniszterelnök, hozzátéve: a jövőben 50 százaléknál magasabb magyar tulajdoni arányt szeretnének látni az információ és kommunikáció szektorában, az építőanyag-iparban és a vasútijármű-gyártásban is.

(Forrás: MTI)

(Borítókép: M1 Híradó/mediaklikk.hu)

Hirdetések