A bemutatón részt vett Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, dr. Völner Pál, a térség országgyűlési képviselője és Hernádi Ádám polgármester is, akik dr. Török Csaba atya, a bazilika plébániai kormányzójának vezetésével tekintették meg a tárgyakat.
Dr. Török Csaba a dokumentumokat és magát a rézhengert tartalmazó asztalnál ismertette, hogy levéltári adatokból tudták azt, hogy időkapszulát rejt a bazilika, de csak a felújítás során vált nyilvánvalóvá, hogy mit tartalmaz és hogy milyen állapotban van.
Idén januárban aztán a szakemberek eltávolították a kereszt borítólemezét, így derült ki, hogy a kapszula évtizedekkel korábban megsérült, egy második világháborús repesz ugyanis lyukat ütött rajta.
– A Vaszary Kolos Kórháznak betege volt egy darabig a kapszula – jegyezte meg a plébániai kormányzó, utalva arra, hogy röntgenes vizsgálatokat is végeztek rajta. A szétszedése kapcsán elmondta: a tok egyik végét roncsolni kellett ahhoz, hogy hozzáférjenek a tartalmához.
Az egyik tálcán némi üvegtöredéket láthattunk. Dr. Török Csaba el is mondta, hogy a dupla vörösréz henger belsejében egy üveghenger volt, ami valójában két, egymásba csúsztatott félhengerből állt és az elemeket gyantás-enyves anyaggal ragasztottak össze. Ahogy a repesz behatolt, úgy szétrobbant az üveg.
Az atya azt is elárulta, hogy tartottak attól, hogy a repesz becsapódásakor tűz keletkezett és a dokumentumok részben elégtek. Mivel a kapszula a lyuk miatt 1945 eleje óta „nyitva” volt, féltek, hogy a nedvesség miatt a gombák megtelepedtek a felületeken.
Szerencse azonban, hogy a minden teret kitöltő, többrétegű bélelés tette a dolgát: egyrészt a repesz becsapódásakor keletkezett tűz – talán az oxigénhiányos állapot miatt – nem terjedt tovább és csak néhány rovar fedezte fel magának a hengert, így a kapszulában tárolt 1845-ös egyházi névtár és pergament irat is szinte sértetlenül átvészelte az elmúlt évszázadokat.
Dr. Török Csaba egyébként arról is beszélt, hogy orosz feliratú repesz egy olyan robbanótest köpenyéből hasadhatott ki, ami a kupolán ejtett sebeket. Elmondása szerint a felújítás során az is nyilvánvalóvá vált, hogy az 1945-ös gyorsfelújításnál csak gyorsan betömködték a lyukakat, most pedig időszerűvé vált a teljes felújítás.
Soltész Miklós a helyszínen hangsúlyozta, hogy igazi csodának lehetünk a szemtanúi, ha a bazilikába látogatunk és méltatta azokat a szakembereket, akik az akkori kor vívmányaival felépítették a főszékesegyházat. A kapszuláról azt mondta: a dokumentumok egy adott pillanat lenyomatai, hiszen rögzítik, hogy ki volt akkor az uralkodó és a prímás. Ugyanakkor a második világháborúban keletkezett sérülés szimbolikus jelentőséggel bír, hiszen jelzi, hogy mennyire fontos a nemzetek közötti együttműködés, másrészt hogy el kell kerülnünk az újabb pusztító harcokat.
Dr. Völner Pál többek között arról beszélt, hogy Esztergomról mindenkinek a bazilika jut eszébe, ami egyszerre egyházi létesítmény és turisztikai attrakció. Ezért is fontos, hogy a kormány mintegy 14 milliárd forintból finanszírozza az épület teljeskörű felújítását. A kapszula kapcsán kitért arra is, hogy valójában súlyos harcok folytak itt a második világháború idején és reméli, hogy az új kapszula békés évszázadok elé néz majd.
