Elkészült a nyergesújfalui ipari parkot védő gátrendszer

Elkészült a nyergesújfalui ipari parkot védő gátrendszer, mellyel kapcsolatban május 4-én, kedden tartottak sajtótájékoztatót a nyergesújfalui polgármesteri hivatalban. Dr. Völner Pál a projekt kapcsán közölte: a kormány folyamatosan dolgozik azon, hogy teljeskörűvé váljon a Dunamenti árvízvédelem.

Az “Esztergomi kistérség hosszú távú árvízi biztonsága és ármentesítése érdekében szükséges árvízvédelmi fejlesztések kivitelezése” című projekt zárórendezvényét élőben közvetítették, így az érdeklődők is nyomon követhették a beszédeket.

A köszöntő után bemutatták az árvízvédelmi töltésen készült videót, majd elsőként Mihelik Magdolna, Nyergesújfalu polgármestere idézte fel a 2013-as dunai árhullámot. Elmondta, hogy 2013. június 5-én éppen dr. Völner Pál jelezte, hogy az ipari parki szakasznál is vízben áll a 10-es út. Megjegyezte, hogy egy az előző éjszaka már az eterniti városrészen is elérte a főutat az ár, a belvárosban pedig már ezt megelőzően is védekezni kellett.

Mihelik Magdolna elmondta, hogy a 2013-as árvíz után készült egy még nagyobb vízállással számoló szimuláció, mely azt mutatta, hogy a Sándor-patak visszaduzzadása miatt akár a Május 1. téri lakótelep és a családi házak is veszélyben lehetnek.

Éppen ezért örömmel fogadták, hogy a kormány és az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) döntése értelmében új védmű épült, mely megvédi az esetleges árhullámoktól az ipari parkban tevékenykedő tizennégy vállalatot, köztük a Toray és a Lucart üzemét. Méltatta a kivitelezőket, hiszen a sportolók, horgászok részére egy kulturált parkoló is létesült, így nem zárták el a Dunát a lakosságtól, akik rendezett lejárón keresztül juthatnak el a vízpartra.

Dr. Völner Pál, a térség országgyűlési képviselője felidézte nyolcanas évek végi emlékét, amikor is az egyik cégnél egyeztetéseket folytattak a Bős-Nagymaros vízlépcső kapcsán tervezett gát nyomvonalához.

– Tudjuk nem lett erőmű, de a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntötték… – ezekkel a szavakkal utalt arra, hogy nem csak a nagymarosi létesítmény, de a védvonal sem épült meg, ami végső soron megvédte volna Nyergesújfalut a 2013-as áradattól.

A térség országgyűlési képviselője kijelentette, hogy a most megépült nyergesújfalui gátnak köszönhetően a város keleti részén már nem kell attól tartani, hogy egy hasonló mértékű áradáskor veszélybe kerülnének az ott található ipari területek és a lakóövezet.

Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkár szerint, ha az eterniti városrészre vagy a Bajóti-patakra gondolunk, akkor a jövőben még további feladataink vannak. Ismertette, hogy a komárom-almásfüzitői öblözet is elkészült az elmúlt években és a kormány folyamatosan azon dolgozik, hogy a Dunamenti árvízvédelem teljeskörűvé váljon. Reméli, hogy rövidesen az esztergomi gátrendszer munkálatai is elkezdődnek, melynek eredményeként az egész térség védetté válhat.

Láng István az OVF főigazgatója a sajtótájékoztatón elmondta, hogy az 1970-es évektől napjainkig négy jelentős árhullám (1991-ben, 2002-ben, 2006-ban és 2013-ban) vonult le a folyón.

A 2013-as árvízszintek kiértékelése után arra a következtetésekre jutottak, hogy ebben a térségben az 1970-hez képest 120 centiméterrel magasabb szinten tetőző árvizekre kell számítani, ami azért jelentős növekedés.

A térség első gátrendszere Tátnál épült meg – ezen halad át a 117-es út nyomvonala –, majd ezt követte a komáromi védmű kivitelezése, most pedig elérkeztünk a harmadik lépcsőfokhoz, hiszen elkészült a nyergesújfalui létesítmény. Ismertette, hogy a jövő évben elkezdődhet az esztergomi gát építése, melynek köszönhetően védetté válhat a város.

Utolsóként Németh József, az üzemeltető Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság (ÉDUVIZIG) mondta el gondolatait és mutatta be a fejlesztést. Elhangzott, hogy a beruházás több mint kétmilliárd forintból valósult meg, a védművet az eddig mért legmagasabb árvízszint felett 150 centiméterre tervezték.

A kivitelezés 2020 májusában kezdődött el, az építkezés előtt lőszermentesítést és humusz réteg eltávolítást végeztek. Ezt követően pedig a tatai Kunyi Domokos Múzeum munkatársai rézkortól az Árpád-korig terjedő időszakból származó, településhez és temetkezési helyhez köthető maradványokat, leleteket tártak fel.

Az állami források felhasználásával 900 méter hosszan klasszikus árvízvédelmi töltés épült, és van egy 120 méteres szakasz, ahol magaspartot alakítottak ki. A mintegy egy kilométer hosszú létesítmény megépítéséhez összesen mintegy 60 ezer köbméternyi anyagot használtak fel. A Sándor-patakon árvízvédelmi zsilipet, szivattyúállást is kialakítottak és a villámárvizek miatt egy 30 ezer köbméteres víztározót is létrehoztak.

Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin

Szólj hozzá!

info@hidlap.hu

©  hidlap.hu — Minden jog fenntartva!