Nemzeti összetartozás jegyében szólalnak meg ismét a harangok

A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) felekezettől függetlenül felhívja a Kárpát-medence egyházközségeit és gyülekezeteit, hogy 2021-ben is harangozással és imával emlékezzenek a trianoni békediktátum évfordulójára – olvasható a szervezet sajtóközleményében.

„A harangszó az imádságra hív, örömöt, győzelmet ünnepel, veszélyre figyelmeztet vagy halottat búcsúztat. Az élet jele, a megmaradás bizonyítéka. A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége ezért Trianon 100. évfordulójára közzétett felhívásának sikerén felbuzdulva arra kéri a Kárpát-medence magyar vallási közösségeit, hogy az elkezdett hagyományt folytatva minden év június 4-én 16.30-kor húzzák meg a harangokat és mondjanak el egy Miatyánkot a magyar nemzet egységéért és a keresztény hit védelméért. Bízunk benne, hogy a keresztény hit és a nemzeti összetartozás erősítését sokan fontosnak tartják, és csatlakoznak kezdeményezésünkhöz. Idén is várjuk a harangozásban résztvevők visszajelzését.” – hirdeti a sajtóanyag, melyet jóval az évforduló előtt közzétettek az interneten, mi több a média képviselőihez is eljuttattak.

Na de felmerül a kérdés, hogy hogyan jött tavaly a közös harangozás ötlete? Keresztes Dénes, a KÉSZ elnökhelyettesétől megtudtuk, hogy a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) számára megalakulása óta fontos az élő kapcsolat fenntartása a határon túli magyar közösségekkel.

Az egyesület mély gyászban élte meg a 2004-es népszavazás eredményét, mely nyíltan nemet mondott a határokon túl rekedt nemzettestvérekre. Ezt az elutasítást a KÉSZ tagjai szégyenkezve fogadták, igyekeztek a maguk eszközeivel jóvátenni a szívekben, lelkekben okozott sebeket – mondta Keresztes Dénes.

A trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulója méltó megemlékezést kívánt minden magyartól világszerte. A Szóljanak a harangok! kezdeményezésükkel a százéves trauma feldolgozását, a sebek gyógyítását és a megbékélést is szolgálták. Fontosnak tartották azt, hogy tudjunk hálát adni a Jóistennek azért, hogy a szétszakítottságunk és a nehézségek ellenére fennmaradhatott nemzetünk Európa szívében.

Mivel harangok általában templomokban találhatók, ezért szólítottuk meg felekezettől függetlenül Kárpát-medence-szerte a magyar egyházközségeket és gyülekezeteket, hogy harangozással és imával emlékezzenek június 4-én, a békediktátum aláírásának időpontjában – ismertette.

Általában minden kezdeményezés életében az első alkalomnál már eldől, hogy milyen jövő várhat rá. A KÉSZ tavaly a felhívás plakátját több mint háromezer címre juttatta el. A terjesztésben fontos szerepet vállaltak a KÉSZ-csoportok vezetői, a KÉSZ határon túli társszervezetei, illetve számos más civil szervezet és magánszemély is. A közvetlen megkereséseken túl sokan a honlapjukról és a sajtóból szereztek tudomást felhívásukról, még tengerentúli területeken is sokan értesültek róla.

Annak köszönhetően, hogy az egyházak is felkarolták a harangozást, Kárpát-medence-szerte megszólaltak az emlékezés és az összetartozás harangjai minden magyarlakta térségben. A legtöbb visszajelzés Erdélyből érkezett, itt gyakorlatilag minden katolikus, református, evangélikus és unitárius egyházközség, gyülekezet harangja megszólalt. Ez érthető, hiszen határainkon túl Erdélyben él a legtöbb magyar. A lelkes önkénteseknek köszönhetően eljutott a felhívás Los Angelesbe is, ahol szintén megtartották a harangozást, utána az imához is csatlakoztak – mondta Keresztes Dénes.

A szervezet kérte a harangozást, de arról lelkiismeretük szerint a helyi viszonyok ismeretében mindenütt helyben döntöttek. Sajnos voltak olyan határon túli települések is, ahol különböző nemzetiségűek élnek együtt, ezért a helyi feszültség elkerülése végett nem kongatták meg a harangokat, ott maradt a lelkeket egyesítő imádság. Ez is azt mutatja, hogy sok még a tennivaló a magyarság megmaradásáért, melyben fontos szerepe és nagy felelőssége van az anyaországban élőknek.

Keresztes Dénestől arról is érdeklődtünk, hogy pontosan mit is kell tenniük azoknak, akik csatlakoznak a felhívásukhoz. Válaszul elmondta, hogy már tavaly elhatározták, hogy kezdeményezésük pozitív fogadtatásának köszönhetően hagyományt teremtenek: a cél az, hogy ezentúl minden évben megszólaljanak a harangok az évfordulón magyar idő szerint 16 óra 30 perckor.

Kérjük most is felekezettől függetlenül Kárpát-medence-szerte az egyházközségeket és a gyülekezeteket, hogy húzzák meg az emlékezés harangjait. Ezzel fejezzük ki nemzetünkben, hitünkben és kereszténységünkben való összetartozásunkat. Ahogy a templomok harangjai általában szakrális eseményre hívnak bennünket, úgy most is hívjon minden jóérzésű magyar embert imára. Mondjunk el egy Miatyánkot ebben az időpontban nemzetünkért, aki tud, csatlakozzon a templomi szertartáshoz. Akinek erre nincs lehetősége, álljon meg egy percre akár a munkahelyén, akár az otthonában. Várjuk azok visszajelzését honlapunkon, akik csatlakoztak kezdeményezésünkhöz fogalmazott.

Az elnökhelyettest végül arról kérdeztük, hogy milyen eredményre számítanak idén. Keresztes Dénes közölte: a századik évforduló hangsúlyosabban ráirányította figyelmünket a trianoni eseményekre. Fontos azonban, hogy nemcsak a kerek évfordulókon, hanem minden nap gondoljunk az elszakított területeken élő magyarokra, szeretettel forduljunk feléjük.

Ha sikerül hagyományt teremtenünk az emléknapon a harangozással, akkor biztosak lehetünk abban, hogy legalább ekkor együtt dobban sok millió magyarnak a szíve és érezheti az imádság összekötő erejét függetlenül attól, hogy a világ melyik részében él vagy tartózkodik éppen – vélekedett.

Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin

Szólj hozzá!

info@hidlap.hu

©  hidlap.hu — Minden jog fenntartva!