Megnyílt a Tokodi Értékek és Gyűjtemények Háza

Tokodi Értékek és Gyűjtemények Házaként született újjá az „öregiskola”, melyben plüssmedvék, helyi népviseletbe öltöztetett babák és a tokodi alkotók, szakkörösök munkái kaptak helyet. Dr. Völner Pál a július 9-i megnyitón kiemelte: Tokod egy olyan település, ahol igazi élő közösségek vannak.

A Szent Márton-templomban megjelent érdeklődőket Bánhidi László polgármester köszöntötte: külön üdvözölte dr. Völner Pált, Esztergom térségének országgyűlési képviselőjét, Romanek Etelkát, a megyei közgyűlés alelnökét, Szűcs László plébánost, valamint a jelenlévő aktív- és nyugállományú polgármestereket.

Kijelentette, hogy évek óta húzódó probléma volt az öregiskola hasznosítása, ezért is örült annak, hogy Szóda Józsefné nyugalmazott óvodapedagógus megkereste őt egy ötlettel.

„Tokod a térségben is kiemelkedő képzőművészeti múlttal is rendelkezik, hiszen elődeinktől, felmenőinktől megtanulhattuk a csuhézást, a batikolást, a szövést, a csipkeverést, a festészetet, a fafaragást, vagy éppen a vesszőfonást is. Éppen ezért külön öröm számomra, hogy egy helyen tudjuk ezeket a helyi értékeket bemutatni, amelyeket természetesen helyi alkotók is készítettek” – mondta a polgármester.

Ismertette, hogy az elmúlt hónapokban elkezdődött a régi tantermek felújítása. A munkából a civil szervezetek is kivették a részüket, sőt Csákvári Ferenc helyi vállalkozó ki is festette a termeket. Most csak az alsó szinten lévő helyiségeket vonták be a kiállításba, de ha lesz rá módjuk, akkor az emeletet is megtöltik tartalommal.

Bízik benne, hogy a jövőben az épület külső homlokzata is megújulhat és reméli, hogy az arra járó bakancsos turisták is betérnek az öregiskolába. Végül megköszönte mindenkinek a segítségét és azt kívánta, hogy a látogatók leljék örömüket a kiállításban.

Dr. Völner Pál: felidézte, hogy a mostani alkalmat megelőzően 2004-ben járt a templomban. Akkor egy koncertet rendeztek ott, melyen a lánya is fellépett. Kitért a járványhelyzetre is: elmondta, hogy az elmúlt másfélévben nagyon nehéz időszakot éltünk át, de a magyar emberek munkájának, bátorságának köszönhetően a pandémia alatt is működött az ország. A közösségi élet hiányát viszont mindannyian megéreztük.

Örömtelinek nevezte, hogy a sikeres járványkezelés miatt most zárt térben is szabadon ünnepelhettünk, és a Tokodi himnusz kapcsán azt is megjegyezte: kevesen mondhatják el magukról, hogy saját települési himnuszuk van.

„Ami a sava-borsa az életünknek, a családi életen és a munkánkon, hivatásunkon túl az, hogy legyenek hagyományaink, amelyeket ápolhatunk, olyan tevékenységeink, amelyek a kikapcsolódást szolgálják” – tette hozzá.

A beszédek után Völner Eszter operaénekes, dr. Völner Pál lánya csillogtatta meg tehetségét, a templom remek akusztikájának megfelelően gyönyörű hangját a hátsó sorokban is kiválóan lehetett hallani.

Rajta kívül Aknai Benedek Család, helyi fiatal zongoraművész is fellépett, aki elbűvölően játszott a hangszeren.

Szóda Józsefné, kiállítás kezdeményezője hálát mondott, ugyanis keresve sem találhattak volna jobb helyszínt a megnyitónak.

„Aranyunk, ezüstünk ugyan nem volt, de hitünk, akaratunk és tettrekészségünk az igen. Összefogtunk mindannyian, és már ősz óta azon dolgozunk, hogy ezt a házat élővé tegyük.” – mondta, egyúttal utalt arra, hogy mindenki egy kicsit magáénak érezte a projektet.

Ezt követően bemutatta, hogy mi mindent lehet látni a kiállításon: megjelenik az 1942-es bányaszerencsétlenség, iskolatörténet is, kétezer darabos mackógyűjtemény, alkotóház szakköreinek munkái is várják az érdeklődőket. Korpási Bálint tokodi származású birkózó ráadásul saját asztalt is kapott.

Az ismertető után Kolbert Sándor, a Tokodi himnusz szerzője és a Kéknefelejcs Nótakör elénekelte a legbecsesebb helyi nótát, majd a jelenlévők átvonultak az öregiskolába és felfedezték a gyűjteményt.

Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin

Szólj hozzá!

info@hidlap.hu

©  hidlap.hu — Minden jog fenntartva!