Roma holokauszt áldozataira emlékeztek Esztergom-Kertvárosban

Augusztus 2-án, hétfőn délután beszédekkel és koszorúzással emlékeztek meg a porajmos, vagyis a roma holokauszt áldozatairól az esztergom-kertvárosi Szent István templom udvarán 2019-ben felavatott emlékműnél.

Az Esztergomi Roma Nemzetiségi Önkormányzat által szervezett megemlékezésen Sztojkáné Hergovics Györgyi, a Befogadó Társadalomért Egyesület elnöke köszöntötte a megjelenteket, köztük dr. Völner Pál országgyűlési képviselőt, Steindl Balázst, a megyei közgyűlés alelnökét és Erős Gábor alpolgármestert.

Jelen volt továbbá az eseményen Szerencsés Zsolt atya, Fekete Zsolt, az Esztergomi Rendőrkapitányság rendőr őrnagya, Tóth Tamás és Simonné Cserép Krisztina önkormányzati képviselők, Baranya István, a Meszlényi Zoltán Katolikus Általános Iskola igazgatója és Góman János, az Esztergomi Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke is.

A cigány himnusz után Góman János mondott beszédet, melyben felidézte, hogy augusztus 2-a a Roma holokauszt nemzetközi emléknapja: 1944. augusztus 2-ról 3-ra virradó éjszaka több mint háromezer roma férfit, nőt és gyermeket gyilkoltak meg Auschwitzban, „mert bűnös eszme, emberellenes ideológia lett úrrá az akkori döntéshozókon, amikor a józan észt elnyomta az aljas, rövidlátó, szélsőséges gondolkodás.”

– A rémtettre ma sincs és soha nem is lesz elfogadható magyarázat, a roma holokauszt nem csak a romák ügye, hanem közös ügy, az országé, Európáé és a világé – mondta.

Felidézte, hogy megyében a legnagyobb gyűjtőpont a Komáromi csillagerőd volt, ahová több ezer romát hurcoltak. 2019-ben az Esztergomi Roma Nemzetiségi Önkormányzat emlékművet állított, majd felolvasta egy túlélő, Lakatos Angéla visszaemlékezését.

Véleménye szerint a holokauszt nem 1944-ben, hanem az azt megelőző évtizedekben kezdődött, amikor a romákat csavargókká nyilvánították, és amikor a rádiókban, újságokban gyűlölködve beszéltek a cigányságról.

– Nem szabad és nem lehet teret adni a gyűlöletbeszédnek. Nem helyezheti senki magát mások fölé, az életet a teremtőtől kaptuk és csak neki van hatalma azt adni és elvenni – tette hozzá.

Dr. Völner Pál többek között arról beszélt, hogy a második világháborúig nem ismertük a porajmos és a holokauszt kifejezéseket, de pontosan azért kellett fájó szívvel megtanulnunk a jelentésüket, hogy többé ne fordulhasson elő.

– Ha belegondolunk, hogy mitől él egy közösség, mitől láthatja maga előtt a jövőt, akkor tudjuk, hogy a múltat mindig számba kell venni. Az ilyen katakrizmáknak az emléknapja megfelelő alkalom arra, hogy egy közösség azonosuljon az őseivel, a kultúrájával, a hagyományaival – jelentette ki az országgyűlési képviselő.

A 2008-2009-es romagyilkosságok kapcsán felidézte: a baloldali kormányok tehetetlenül nézték a tragikus eseményeket, melyek szégyenként élnek az emlékezetünkben.

– Sőt lehet, hogy a baloldali kormányok a politikai haszonélvezői akartak lenni ezeknek a jelenségeknek. Megengedték, hogy különböző gárdák, félkatonai szervezetként, egyenruhában masírozzanak ebben az országban. 2010 után a kormánynak tennie kellett arról, hogy ezeket a szervezeteket betiltsuk, hogy ezek ne mászkálhassanak – fogalmazott.

A kormány azért is tett, hogy az alaptörvényben az őshonos kisebbségek között, kiemelt védelmet kapjanak a cigány közösség tagjai is.

– Oda kell figyelnünk arra, hogy a közösségeket, a családokat és a gyermekeket is védjük. Vannak, akik a gárdaruhát levetve ma szivárványszínű ruhába burkolóznak és ugyanúgy befogadják oda is őket. Most más mérgező eszmék vannak: a gyermekeink nevelésébe akarnak beleszólni, el akarják venni a szülőktől ezt a jogot. Azt akarják, hogy ők határozzanak meg egy olyan jövőképet, ahol a család már nem család, ahol az anya már nem nő és oda kell figyelnünk pontosan azért, mert a családjaink és a gyermekeink védelme az első – hangsúlyozta.

Erős Gábor méltatta a roma önkormányzatot, hiszen felkarolták az emlékmű ügyét és 2019-ben fel is avathatták azt. Úgy véli, akkor építhetjük jövőnket, ha ismerjük a múltat és ápoljuk a hagyományainkat.

Tóth Tamás esztergom-kertvárosi képviselő azt mondta: ma egy olyan eseményre emlékezünk, ahol születésük és származásuk okán embereket küldtek a halálba. Véleménye szerint ez az összejövetel egy újabb mérföldkő a megbékélés útján.

Szerencsés Zsolt az emlékezés kifejezést járta körül. Véleménye szerint azokra emlékezünk, akik már nem tudnak emlékezni, mert útközben az árokba lőtték, vagy gázkamrában végeztek velük. Továbbá azoknak is emlékezniük kell, akiknek szerencsére nincsen ilyen élményük, harmadrészt pedig azért kell emlékeznünk, hogy soha többé ne következzen be ilyen szomorú esemény.

A beszédek után elsőként dr. Völner Pál koszorúzott, majd őt követte Steindl Balázs és Erős Gábor is. A jelenlévők közül többen egy szál fehér szegfűt helyeztek el az emlékműnél, majd a program a Himnusz eléneklésével zárult.

Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin

Szólj hozzá!

info@hidlap.hu

©  hidlap.hu — Minden jog fenntartva!