Erdő Péter: Jézus a mi békességünk, aki kiengesztel minket Istennel

Január elsején, Szűz Mária Isten Anyja főünnepén Erdő Péter bíboros celebrált szentmisét az Esztergomi Bazilikában. A főpásztor azt kérte Jézustól, hogy szabadítson meg minket földi aggodalmainktól, bajainktól, adjon reménnyel, békével megáldott, boldog új esztendőt.

Erdő Péter az evangéliumot követő homíliájában többek között arról beszélt, hogy Jézus neve azt jelenti: Isten megszabadít. Ezt a nevet nem Szűz Mária adja neki, nem is földi apa döntése, hanem már az angyal kimondja, hogy Mária a Szentlélektől fogan és a születendő gyermeknek Jézus lesz a neve.

„Tehát maga a mennyei Atya határozza meg a megtestesült Fiúisten nevét. Ezzel kinyilatkoztatja küldetését. Magában a névben ott rejlik Jézus és Szűz Mária titka, hiszen, ha Jézus valóságos Isten és valóságos ember, akkor Mária valóságos Istenszülő nem csupán földi gyermek édesanyja.” – mondta.

Az esztergom-budapesti érsek arról is beszélt, hogy Isten Jézus Krisztus által megszabadít a bűn állapotától, attól a titokzatos helyzettől, hogy megbomlott a béke és az összhang Isten és az ember között az ősbűn nyomán. De ezt az összhangot, ezt a békét Jézus megváltó áldozatával helyreállította. Mi is részesedhetünk benne. Bennünk is felragyoghat az örök boldogságra hivatott személy méltósága, ha Jézus nevében, a Szentháromság nevében elnyerjük a keresztséget.

„Nincs üdvösség senki másban. Mert nem adatott más név az ég alatt az embereknek, amelyben üdvözülhetnénk. (ApCsel 4,12) – mondja Szent Péter a názáreti Jézus Krisztus nevéről a főpapok előtt az Apostolok Cselekedetei szerint.” – hangzott el.

Erdő Péter kiemelte: Jézus tehát a mi békességünk, aki kiengesztel minket Istennel. Ezért is fordulunk gondolatban az emberiség földi békéje felé, amely akkor valódi, akkor hiteles és szilárd, ha az Istennel fennálló összhangon alapszik. Ezért hirdetik az angyalok már a betlehemi éjszakában, hogy „békesség a földön a jóakarat embereinek”. (Lk 2,14)

A főpásztor beszélt arról is, hogy Ferenc pápa az újév első napjára kiadott békeszózatában hangsúlyozza, hogy a béke nem pusztán az emberek közös igyekezetének a gyümölcse, hanem egyben isteni ajándék.

„Ez az a titok, amiről a mai ünnep szól. De ennek az isteni ajándéknak földi életünkben meg is kell felelnünk. Ennek az útja a pápa mai üzenete szerint a párbeszéd a nemzedékek között, a tanítás és a nevelés, valamit a munkahelyteremtés és a munkahelyek megőrzése is” – tette hozzá.

Erdő Péter szerint ha Isten párbeszédet kezdett az emberrel, Jézus Krisztusban pedig kimondta végső és teljes üzenetét az emberiség felé, akkor nekünk is párbeszédet kell folytatnunk egymással. Nehéz ez néha, nem csak más országból származó, más kultúrájú emberek között, de nehéz még a családon belül is.

„Az idősek sokszor panaszkodnak arról, hogy gyermekeik és unokáik nem hallgatják meg őket, ők pedig életük legfontosabb tapasztalatait, meggyőződéseit nem tudják úgy megfogalmazni, hogy az érdekes legyen a saját családjuk számára.” – fogalmazott.

Kijelentette, hogy ennek az az egyik oka, hogy megváltozott a kultúránk, felgyorsult világban élünk. A másik oka azonban sokkal személyesebb. Mert ha valaki csak elmondja az általa felismert igazságot, annak kisebb a súlya, mintha a példájával is megmutatja, hogy lehetséges, sőt érdemes aszerint élni. Ebben is vannak persze fokozatok.

„Szegény nagyapám – Isten nyugosztalja – többször elmondta, hogy milyen káros a dohányzás az egészségre, milyen betegségeket okoz, azután rágyújtott egy cigarettára és azt mondta, „sose szokjatok rá, látjátok én sem tudtam leszokni róla”. Egy magasabb fokozat a példaadásban a pozitív példa. Aki a szocializmus idején vagy manapság a nyugati világban azért veszíti el a felelős beosztását, mert hívő katolikus, és ezt derűsen, jó lélekkel viseli, annak a gyerekei magyarázat nélkül is látják, hogy mi az igazán fontos az ember életében.” – idézte fel.

A bíboros arra is kitért, hogy a nemzedékek közti párbeszéd a fiatalok részéről is nyitottságot kíván. Ha sok hiba van is abban, ahogyan világunk ma működik, ez nem mind az előző nemzedékek bűne. Mindenki csak azért felel, amit az emberiség egy adott korban a világ összefüggéseiből már felismert. A későbbi felfedezések erkölcsi következtetéseit a későbbi nemzedékeknek kell levonniuk.

„Persze vannak bűnök is, egyéni botlások és társadalmi méretekben rakódó bűnök. Lehet olyan önző felelőtlenség, amely feléli a jövőt. Ebben azonban mindig van helye a megtérésnek és van helye az isteni irgalomnak. Bölcs dolog, ha a fiatalabb nemzedékek az előttük járókat a tisztelet, a köszönet és az irgalom szemével nézik.” – mondta.

Erdő Péter kijelentette, hogy a béke megteremtésében itt a Földön nagy szerepe van az oktatásnak és a nevelésnek is. A nevelés joga és küldetése elsősorban a szülőket illeti meg. Az óvoda és iskola és minden más nevelési eszköz, főleg a legfiatalabb korban a szülőket kell, hogy segítse Istentől kapott, természetes feladatuk teljesítésében.

„Maga Jézus is családban akart nevelkedni. A szülőknek komoly küldetésük, hogy áldozatok árán is megőrizzék a házasság és család egységét és békéjét. Ehhez különleges segítséget kapnak Istentől a házasság szentségében.” – mutatott rá.

A főpásztor szerint hazánkban egyházunkra és a többi vallási közösségekre komoly feladat hárul a szülők és a társadalom részéről. Az oktatásban és a nevelésben való részvétel ma nem néhány tanítórend szerzeteseinek a feladata csupán. Adná Isten, hogy növekedjék az ő számuk is!

„A valóság azonban az, hogy katolikus iskoláink munkáját a világi nők és férfiak végzik, pedagógusok és munkatársak, akiknek egyre inkább rá kell érezniük a katolikus iskola sajátos küldetésére és arra, hogy iskoláink világszerte egyetlen nagy testvéri közösséget alkotnak. Nem könnyű sok kérdésben függetlenedni az úgynevezett korszellemtől, de az Evangélium és az Egyház tanítása biztos vezérfonalat ad az új nemzedékeknek is, hogy eligazodjanak az életben.” – emelte ki.

A bíboros megjegyezte: Ferenc pápa hangsúlyozza a munkahelyteremtés fontosságát a béke szempontjából. Fontos az, hogy hazánkban is mindenki méltó munkát és megélhetést találjon. De ha körülnézünk a világban, szárazságtól, háborúktól, katasztrófáktól sújtott régiókat látunk. Az egész emberiség erőfeszítésére volna szükség, hogy az ott lakó emberek is méltó munkát és megélhetést találjanak.

„Sokszor ábrándozunk arról, hogy majd áttelepszünk más bolygókra. Mennyivel olcsóbb és életszerűbb lenne először földünkön biztosítani mindenkinek az élet lehetőségét. A munka pedig nem csupán fizikai megélhetés, hanem értelme, méltósága van. Akkor ismerjük fel ezt igazán, ha hiszünk a Teremtő Istenben, ha hiszünk abban, hogy értelmes célja van az egész világnak, benne az emberiségnek, sőt az egyes népeknek, kultúráknak és az egyes embereknek is.” – zárta gondolatát.

Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin

Szólj hozzá!

info@hidlap.hu

©  hidlap.hu — Minden jog fenntartva!