Esztergom újra megyei jogú város lett

Május elsején vasárnap Esztergom megyei jogú várossá válásának alkalmából celebrált ünnepi szentmisét a Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyházban (Esztergomi Bazilika) Erdő Péter bíboros. Az ünnepségen Orbán Viktor azt mondta: Esztergom nélkül a magyar államiság is elképzelhetetlen lenne.

A szentmisén a szokásokhoz híven az evangélium után mondott szentbeszédet a bíboros. Erdő Péter hangsúlyozta: a feltámadás titka és az Egyház titka elválaszthatatlan egymástól.

„Az evangéliumi történet elején Jézus elszólítja a halászokat, hogy emberhalászokká tegye őket, itt a végén megmutatja, hogy milyen eredmény, milyen sors vár arra, aki belefog ebbe a munkába. Hiába fáradoznak egész éjszaka a saját erejükből. De a Jézus szavára kivetett háló elképzelhetetlenül bőséges halfogást hoz, és az Egyház tudatában, az Egyház elmélkedésében az a 153 nagy hal nagyon sokat jelent” – jelentette ki.

A főpásztor magyarázta: volt idő, mikor a halak fajtáit számlálva, az emberek úgy tartották, összesen 153 fajta hal létezik.

„Az lenne tehát ennek a számnak az üzenete, hogy minden fajta emberhez szól az Egyház küldetése, minden fajta embert az üdvösségre szán az Isten és az Egyháznak kell őket Jézus küldetésének erejében odavezetni. Ma gyakran félelemmel nézzük a világot. Azt gondoljuk, hogy Krisztus üzenete csak a mi kultúránkon belül eleven, a más kultúrájú népek pedig számban és sokszor elszántságban is felülmúlnak minket. Jézus azonban mindenkihez küldi tanítványait. Az ókori világ bukásakor is sokan azt hitték, a római birodalommal együtt megroppan a kereszténység. De bátor szerzetesek, püspökök és világiak létrehozták a minőség szigeteit, ahol a kultúra és a kereszténység kincseit őrizték és fejlesztették” – mondta.

Erdő Péter szerint a mai vasárnap evangéliuma különösen is üzen számunkra. Ha küldetésünk van minden emberhez és meg kell teremtenünk az igazság, a szeretet és a kultúra szigeteit, akkor Esztergomra is gondolunk. Szent István korában ez a város az egész ország világi és lelki központja volt. Innen sugárzott ki a keresztény misszió szerte az országba.

„A középkor évszázadaiban az egyházi kultúra, az írásbeliség, a zenei és a művészeti élet központja volt Esztergom. Ma is csodáljuk a liturgikus zene emlékeit, amelyek a főszékesegyházi könyvtárban fennmaradtak” – vélekedett.

Hozzátette: amikor a török uralom elől az egyházi és világi kultúra értékeinek színe-javát a prímás és a káptalan Pozsonyba és Nagyszombatba menekítette, csak kis részét tudta megmenteni hazánk vallási és kulturális kincseinek. De ami megmenekült, az a 19. században visszatért a városba.

„Ezért mindmáig Esztergom vallási és kulturális azonosságunk egyik legfőbb hordozója. Ha azok a gyűjtemények, amelyek a városban találhatók, értő kutatók munkája nyomán feltárják gazdagságukat a hazai és a külföldi érdeklődőknek, ezzel ismét felemelheti a fejét ez a székesegyház is, mert újra valóssággá válik az ősi felirat: Magyarország egyházainak anyja és feje. Egyházi életünk itt, Esztergomban szorosan összefonódik a kultúrával” – rámutatott.

Az esztergom-budapesti érsek részletezte, hogy Esztergom igazi iskolaváros, egyházmegyei, és szerzetesi iskolák adják tovább a keresztény kultúra örökségét sok ezer fiatalnak. A Hittudományi Főiskola, a szeminárium és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem ugyancsak emeli az itt folyó szellemi munka rangját.

„Esztergom a párbeszéd városa is. A Szent Adalbert Központ sok nemzetközi konferenciának és ökumenikus rendezvénynek ad otthont. Az Eucharisztikus Kongresszus idején itt tartottuk a nemzetközi tudományos konferenciát. De ezen a héten is, itt gyűltek össze a Communio című nemzetközi katolikus folyóirat szerkesztőbizottságai, hogy meghatározzák a közös munka témáit a következő két évre. Az elmúlt években sor került itt egyházjogtörténeti világkongresszusa. Ennek munkálatait nagy kötetben adtuk ki a Vatikánban. A címlapon pedig ott áll Esztergom neve” – hangsúlyozta, majd köszönetet mondott azoknak, akik lehetővé tették Esztergom megyei jogú várossá emelését.

A mise után elsőként Hernádi Ádám polgármester mondott beszédet. Felidézte, hogy Szent Istvántól kezdve több mint 900 éven át, egészen 1952-ig volt megyeszékhely Esztergom. 2019-ben, mikor letette polgármesteri esküjét, akkor azt ígérte, hogy visszaállítják a város régi rangját, ami most valósult meg.

Kiemelte, az ezeréves Esztergomot a megyei jogú státusz jogállásra történelmének és a kárpát-medencei összmagyarság egyik jelképeként betöltött szerepénél fogva gondolta érdemesnek a város vezetése. Erős Gábor alpolgármester, országgyűlési képviselővel juttatták el a lakosok kérését a döntéshozók elé, hangsúlyozva, hogy az esztergomiak több évtizedre visszanyúló vágya, hogy jusson kiemelkedő szerep a városnak a települések sorában.

„Magyarország első városa, Esztergom a Dunakanyar fővárosa. Ezt a szlogent használjuk immár két és fél éve, ami nem titkolt szándékkal vittünk a köztudatba, hiszen Esztergom államalapításunk óta kiemelt helyet foglal el Magyarország városainak sorában” – mondta.

Hernádi Ádám végül azt mondta, rendelkeznek mindazzal a háttérrel, amellyel a településen és a megye jelentős részén biztosítani tudják a kötelező közszolgáltatásokat. Kiemelte: a címet megkapták, de úgy kell építkezniük a jövőben, hogy arra minden szempontból méltóak legyenek.

„Folytassuk a látványos megkezdett fejlesztéseket a város és a térség javára, példával járjunk elől, és erős bástyánk, keresztény hitünk legyen az, amit hirdetünk, amivel igazodási pontot mutatunk ebben az értékvesztett világban” – tette hozzá.

Orbán Viktor beszédét azzal kezdte, hogy Esztergom minden magyarnak az otthona, még akkor is, ha nem tud róla. Véleménye szerint Esztergom rangjának visszaállítása a magyarság régi adóssága és hogy a település az elmúlt években tettekkel bizonyította, hogy nemcsak történelme teszi az egyik legfontosabb magyar várossá, hanem polgárainak szorgalma, ereje, kultúrája és hazaszeretete is.

A miniszterelnök felidézte, hogy az elmúlt évszázadokban számtalan baj érte Esztergomot – tatár támadás, török hódoltság – de a kommunisták rombolása volt a legsúlyosabb, ugyanis 1950-ben eltörölték a vármegye rendszert és Esztergom megszűnt megyeszékhelynek, megyei jogú városnak létezni.

A kormányfő emlékeztetett: Esztergom a mi szellemi központunk, egyben legfontosabb kapcsolatunk azzal a nyugati-keresztény civilizációval, amelynek több mint ezer éve részévé váltunk. Végezetünk azt mondta, hogy ma azért jöttünk össze, visszahelyezzék ezt az országos jelentőségű várost a régi rangjára.

A megyei jogú várossá válás alkalmából a várhegyen lévő Lipót teraszon egész napos gyermekprogramokkal várták az érdeklődőket. A kicsik logikai játékokban vehettek részt, megismerkedhettek a Kajla programmal, találkozhattak Dudó Bohóccal és kipróbálhatták az ugrálóvárat is.

(Forrás: Hídlap/MTI)

Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin

Szólj hozzá!

info@hidlap.hu

©  hidlap.hu — Minden jog fenntartva!